Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

xiv Tartalommutató. Lap 80. Oly esetben, mikor a vád tárgyává tett nyilatkozat a rágalmazó tartalmán felül a felekezetek vallásos tiszteletének tárgyát képező istenség eszméjét is gyalázza : a rágalmazás vétségével anyagi halmazatban a vallás elleni kihágást is meg kell állapítani 59 167. A Kbtk. 51. § alkalmazásában meggyalázás alatt az erkölcsi érzés megtámadását, lerontását kell érteni, ami ha kellő nyilvánosság mellett történik, közbotrányt okozhat; a megbotránkozás oka éppen az erkölcsi érzület tiltakozása, felháborodása, sőt lázadása a megrontás és megtámadás ellen 96 1896: XXIII. tcikk. A bűnvádi perrendtartásról. (Bp.) I. FEJEZET. Általános rendelkezések. 186. A polgári bíró a kártérítési perben a felmentő büntetőbírósági határozat tartalmától eltérően is ítélkezhetik. Ez a bűnperben megállapított tényállástól eltérő más tényállás megállapíthatását is magában foglalja ugyan, azonban azoknak a tényeknek a megállapítása, amelyek a kártérítési igényt megalapozzák, ebben az esetben is az általános bizonyítási szabályok szerint történik és nincs akadálya annak sem, hogy a kártérítési perben ítélkező polgári bíróság a Pp. 270. §-ban meghatározott módon indokoltan és a bűnper adataira utalva, magáévá tegye azt a tényállást, amely a bűnperben kiderült 110 112. A község lakosai által szabályszerűen befizetett adókra nézve megszűnik az adózók tulajdonjoga ; az ilyen közpénzek elsikkasztása már közvetlenül nem sérti vagy veszélyezteti a község lakosainak jogait, hanem sérti és veszélyezteti a községnek mint jogi személynek anyagi érdekeit, s a bűnös közhivatalnoknak közjogi viszonyát. Ha tehát a hivatali sikkasztás bűncselekményénél egyáltalában van pótmagánvádnak helye, úgy ez a jog legfeljebb a községet illetheti meg, nempedig a község lakosait 6 III.^FEJEZET. Bírói hatáskör és illetékesség.^ 159. Bíróküldést csak a felek indítványozhatnak, felek alatt pedig a kir. ügyészség, a fő- és pótmagán vádló, valamint az értendő, aki ellen a bűnvádi eljárás folyik ; ennek folytán a sértettnek bíróküldés iránti kérelmet előterjeszteni nincsen joga . 91 230. A bíróküldés elrendelésének nem akadálya az, hogy bírói eljárás még nincs folyamatban . . 147 IV. FEJEZET. A magánvádló és magánfél. 113. Ha a rendőri hatóság a főmagánvádra teljesített nyomozás iratait a Bp. 99. § 2. bek. értelmében a vizsgálóbíróhoz tette át, vagy ha a vád képviseletének a kir. ügyészség által történt megtagadása, illetve a nyomozásnak a kir. ügyészség által megszüntetése esetében a sértett a Bp. 42. §, illetve 101. § ut. bek. értelmében a vizsgálóbírónál a vád képviseletének átvételére jelentkezett, a vizsgálóbíró köteles a magánvádlót