Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. 125 (Kúria 1981. jún. 10. B III. 5882/1930. sz.) Indokok : . . . A Btk. 463. § alá esik a postai alkalmazottnak az a tette, hogy vádlott a hivatalánál fogva kezeihez került egyszerű levelet, amelynek pénztartalmát kivette, megsemmisítette azért, hogy a pénz eltulajdonításának felfedezését megnehezítse, az ezáltal elkövetett levéltitok megsértésének vétsége a, sikkasztással összefüggőleg követtetett el, az alsófokú bíróságok a vádlott hivatali sikkasztását jogi tévedés nélkül minősítették a Btk. 463. § szerint . .. = Ugyanígy BDtár XXIII. 33. L. a 27. számú büntető jogegységi döntvényt a jelen kötetben 1. sorszám alatt. 207. Ugyanegy cselekményre marasztalás és jelmentés, mint egymást kizáró intézkedés, nem foghat helyet. (Kúria 1931. jún. 2. B I. 1773/1931. sz.) Indokok .... Téves az alsóbíróságok ítéletének az a rendelkezése, amellyel a vádlottat a cikk miatt a tulajdon intézménye elleni izgatás címén emelt vád alól a Bp. 326. § 1. pontra hivatkozással felmentették. A cikk miatt ugyanis az alsóbíróságok a vádlottat bűnösnek mondták ki az osztály elleni izgatás bűntettében. Márpedig a Bp. 326. § 1. pont értelmében csak akkor van helye felmentésnek, ha a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény. Ugyanegy cselekményre pedig marasztalás és felmentés, mint egymást kizáró intézkedés, nem foghat helyet. Ha az alsóbíróságok úgy találták, hogy a cikk tartalma csak az osztály elleni izgatás tényálladékát meríti ki, a vádlottat a bűncselekményben helyesen mondották ugyan ki bűnösnek, de a más bűncselekmény vádja alól való felmentést mellőznie kellett volna . . . = Kúria : Folytatólagosság esetében sincs helye részleges felmentésnek, ilyenkor az ítélet rendelkező részében csupán a bűncselekmény megjelöléséből mellőzendő a meg nem állapított tett (EH BHT 731.). Ugyanazon cselekményre vonatkozóan felmentésnek és egvúttal más hatósághoz áttételnek helye nem lehet (EH BHT 109.). 208. A St. 39. §-ra alapított kártérítés kérdésének megítélésénél nem lehet a sajtóközleményből egyedül kifogásolt részek alapján határozni, hanem figyelembe kell venni a közleménynek egész tartalmát és ennek az egész tartalomnak a kár keletkezésére nézve gyakorolt hatását is vizsgálni kell. Ez a jogelv egyaránt érvényesül, úgy a büntető, mint a polgári eljárásban, mert minden sajtóterméket egy egységes gondolatszüleménynek kell tekinteni s a szerint elbírálni. Amint azonban a bűnösséget nem lehet megállapítani valamely sajtóközleménynek vád tár-