Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytúr. 113 séges előrelátás mellett is számolnia kellett volna azzal, hogy a vele szemben haladó autóbusz mögül — amint az valóban meg is történt — váratlanul valamely akadály bukkan elő, az a körülmény pedig, hogy a kerékpáron haladó sértettet saját vallomása szerint is csupán az utolsó percben vette észre, arra mutat, hogy a szemben jövő autóbusz a vádlott szabad kilátását tényleg akadályozta . . . III. (Kúria 1931. jún. 30. B I. 756/1931. sz.) Indokok : . . . Az a tényállás, hogy a vádlott, mint a hajtásra még csak ideiglenes igazolvánnyal bíró egyén, kellő körültekintés nélkül túlsebesen kanyarodott ki a Liliom-utcából az Üllői-útra, minek következménye lett, hogy az autó a járdára felfutott s ott a sértettet elütötte, kétségtelenné teszi, hogy a baleset a vádlott gondatlanságával van oki összefüggésben ; nevezetesen a vádlottnak ez az eljárása a vádbeli eset idejében érvényben volt 57,000/1910. számú közlekedési szabályrendelet 41. §, 43. § és 44. § g) pontjának szabályait sérti . . . IV. (Kúria 1931. jún. 17. B II. 8583/1930. sz.) Indokok : . . . A gépkocsi vezetésére hatóságilag képesített és azzal hivatásszerűen foglalkozó vádlott szög alakban úgy közelítette meg teherszállító gépkocsijával a túlsó járdaszél mellett veszteglő személyszállító gépkocsit, hogy ennek következtében a két jármű között csupán 11/J méter térköz maradt és az erre a kis helyre szorult, éppen indulófélben volt sértettet a teherkocsi kiálló vaskapcsa elütötte. E tényállásból az alsófokú bíróságok jogilag helyes okfejtéssel vonták le azt a következtetést, hogy a vádlott a foglalkozása szabályait (57,000/1910. B. M. sz. rendelet 41. §) megszegte és hogy vádlottnak ezzel a magatartásával a bekövetkezett halálos eredmény okozatosan összefügg. A vádlottnak ugyanis e rendészeti szabály szem előtt tartása mellett, de az élet közönséges tapasztalatai szerint is gondolnia kellett volna arra, hogy az álló gépkocsi mellett nem a gyalogjárdán, hanem az úttesten, a járművek közlekedésére szánt területen tartózkodó sértett esetleg az úttest közepe irányában megmozdul; akkor tehát, amikor ő ennek dacára az álló gépkocsit nem kerülte el kellő távolságban, hanem e felé rézsútosan haladva, azt másfél méternyire megközelítette, vétett az őt, mint veszélyes jármű irányítóját kötelező figyelem és elővigyázat követelményei ellen és ezzel a mulasztásával okozója lett annak, hogy gépkocsija a szabálytalan helyen álló sértettet elütötte . . . V. (Kúria 1931. máj. 29. B IV. 5110/1930. sz.) Indokok : ... A vádlott a burkolás alatt állott úttesten esős, ködös időben, gyenge világítás mellett kb. 15 m sebességgel haladt s a vele szemben jövő gépkocsi elkerülése közben áthajtott az úttest középvonalán is túl annak jobboldalára, midőn a sértett kézikocsiját elütötte. Nyilvánvaló, hogy a vádlott az előadott körülményekre való tekintettel fokozottabb óvatosságra és körültekintésre volt kötelezve s gépkocsiját oly lassan tartozott vezetni, hogy azt minden pillanatban megállíthassa . . . Büntetőjogi Döntvénytár. XXIV. 8