Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

i Tartalommutató. Lap és jóhiszeműen rendelkező fél akarata ellenére és meg nem engedett módon, vagyis jogtalanul történik 62 XXVI. FEJEZET. A lopás. 40. A Btk. 333. § az idegen ingó dolog védelmét nem annak értékéhez, hanem a hozzákapcsolódó életérdekhez köti. Vagyoni értékkel nem bíró dolog is lehet lopás tárgya.... 32 66. A társtettesek mindegyikének a bűncselekmény valamely tényálladéki elemét kell megvalósítania ; elkövetési cselekményt kell véghezvinnie. A lopás vétségének az elkövetési cselekménye az ingó dolognak más birtokából vagy bírlatából való elvétele. Csupán bűnsegéd az, aki a lopás színhelyén jelen nem volt, hanem csak a határban állott kocsijával, ahová társait elfuvarozta, ott vette át a társaitól a lopott állatokat, majd azokat és társait elfuvarozta, végül a lopott állatokból részesült 48 222. Az a körülmény, hogy a vádlott lopás miatt kétszer volt büntetve, már alapjául szolgált a terhére megállapított lopási cselekménynek a Btk. 338. § szerint való súlyosabb minősítésére s így ugyanez a körülmény a büntetés kiszabásánál még külön súlyosító körülményül is fel nem róható 142 XXVII. FEJEZET. A rablásjés zsarolás. 249. Rablás esetében nem enyhítő körülmény az alacsony műveltség, mert a már többször büntetett vádlottnak alacsonyfokú műveltsége mellett is biztos tudatában kellett lennie e bűntett jogellenes jellegével, súlyával és következményeivel 157 166. Altalános fenyegető szavak használata, amiből a sértett a bekövetkező rossznak vagy bajnak (malum) mibenállását nem tudhatja meg és ami így kényszerítő erővel nem bírhat a sértett elhatározására, nem alkalmas a zsarolás kísérletének megállapítására 95 201. Az erőszak a zsarolásnál nem a teljes lenyűgözés, az ellenállásra tehetetlen állapotba való erőszakolás értelmében veendő 120 17. Hitelezési csalás címén való bűnvádi eljárással fenyegetés oly esetben, mikor az adós terhére semmiféle bűncselekmény nem róható : zsarolás 16 65. Feltétlenül jogellenes a feljelentéssel való fenyegetés, ha az mint kényszerítő eszköz más személlyel szemben használtatik, mint akinek irányában a bűnvádi eljárás szorgalmazható 47 75. A fenyegetésnek a zsarolásra alkalmas voltát nem szünteti meg az a körülmény, hogy a sértett, mint ügyvéd, a jogban járatos egyén, mert az ügyvéd hírnevét valamely teljesen alaptalan bűnvádi följelentés is veszélyeztetheti 56 XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 41. Sikkasztás : le nem járt éves vasúti bérletjegy visszaadásának megtagadásával 33, 20. Óvadékul szolgáló pénzösszeg felhasználására csak az