Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Bü ntetőjogi Dön tvén ytá r. 89 tisztázva, addig bizonytalan az, hogy az eljárásnak hivatalból megindítását a közvádló kezdeményezheti-e, vagy pedig ahhoz szükséges a hamisan vádlott indítványa. Ennek folytán a közvádló eredményesen csak akkor tehet indítványt az eljárásnak hivatalból megindítása iránt, ha a büntető eljárás a hamisan vádlott ellen már megindíttatott. Ezen időpont előtt tehát őt az eljárás megindításának szorgalmazása körül késedelem nem terheli, viszont azonban az elévülés szempontjából a hamis váddal terhelt javára sem tudható be az az idő, amely az ő cselekményének elkövetésétől a büntető eljárásnak a hamisan vádolt ellen megindításáig lefolyt. De a cselekmény végső minősítése is (Btk. 227. § 2 .és 3. bek.) az előzményes bűnper eredményétől, illetve jogerős befejezésétől függ. Mindezekre tekintettel (. . . Mint a fejben . . .). Minthogy pedig a tényállás szerint a jelen ügyben a sértett ellen külföldön büntető eljárás indult, amelynek folyamán a sértettet 1926. január havában letartóztatták és a hágai rendőrfelügyelő még 1926. január hó 18. napján a sértett ellen nyomozást folytatott, ekkor tehát a bűnvádi eljárás — mely egyébként megszüntetéssel ért véget — befejezést még nem nyert, s minthogy másrészről a budapesti kir. ügyészség az iratoknál fekvő jegyzőkönyv szerint B.-t vádlottként 1929. január 11. napján kihallgatta, nyilvánvaló, hogy ezen időpontban az elévülés még nem következett be . . . = Ugyanígy Kúria már a BJT XXIV. k. 283. lapon közölt esetben. 156. Összbüntetés kiszabása esetében, ha a megállapított bűncselekmények mindenikére mellékbüntetésül a hivatalvesztés, de ezenfelül az egyikre még a politikai jogok gyakorlatának a%felfüggesztése is kimondandó, a törvényben vont határok között, mind a két mellékbüntetést alkalmazni kell. ^Kúria 1931 máj- 5 B n 1236/1931. sz.) Indokok .... Alapos a kir. főügyésznek az a panasza, hogy a kir. ítélőtábla a vádlottra mellékbüntetésül a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését nem állapította meg. A Btk. 103. §-ának helyes értelme szerint ugyanis összbüntetés esetében ki kell mondani a mellékbüntetést akkor is, amikor a mellékbüntetés az összbüntetésbe foglalt büntetéseknek csupán egyikénél, éspedig bármelyikénél van megállapítva. Az összbüntetés ugyanis csak akkor van a törvényben vont határok között, ha abban az összbüntetésbe foglalt bűncselekményekre törvényben megállapított büntetések mindegyike megfelelő érvényre jut. Márpedig a jelen esetben a vádlott terhére megállapított két bűncselekmény mindenikére mellékbüntetésül a hivatalvesztés ; de ezenfelül a sikkasz-