Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

90 Büntetőjogi Döntvénytár. tás vétségére még a politikai jogok gyakorlatának a felfüggesztése is kimondandó. A kir. ítélőtábla álláspontjának helyessége esetében azonban a sikkasztásra megállapított mellékbüntetések egyike t. i. a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése az összbüntetésben nem jutna érvényre, hanem mintegy el van engedve. 157. Amikor a kir. ügyész a törvényszék ítélete ellen minden korlátozás és szűkebb körbe szorítás nélkül, általában a büntetés súlyosbítása végett jelentett be fellebbezést, az ily általánosságban tett bejelentés magában foglalja azt az indítványt, hogy a kir. ítélőtábla a törvényszék ítéletének büntetést kiszabó részét a maga teljes egészében és minden vonatkozásban vizsgálja felül. A szigorított dologházbautalás a büntetés súlyosbításának körébe tart0Z1'k- (Kúria 1931. márc. 17. B II. 714/1931. sz.) f = Kúria : Ha a kir. ügyész csupán a minősítés miatt fellebbezett, a kir. tábla azonban a fellebbezést alaptalannak találta, a büntetés nem súlyosbítható (EH BHT 733.), mert az ily fellebbezés a büntetés súlyosbítására irányulónak nem tekinthető. (EH BHT 881.) A dologházbautalás — szemben a szabadságvesztésbüntetéssel — az ítélet súlyosbítása körébe tartozik. Annak alkalmazásához nem kell kifejezett vádlói indítvány. Ha a törvényszék ítélete, amely nem tartalmazta a dologházbautalást, a büntetés súlyosbítása végett nem lett fellebbezve, a kir. tábla nem utalhatja a vádlottat dologházba. De viszont elég ehhez a súlyosbítás végett bejelentett fellebbezés. (EH BHT 658.) 158. Akaratelhatározás befolyásolása a szánalomérzés fölkeltésére irányuló könyörgéssel mint felbujtás. (Kúria 1931. márc. 26. B IV. 3278/1930. sz.) Indokok : . . . A tényállás szerint N. bírósági kézbesítő K. vádlott kérlelésére és könyörgésére határozta el magát a már kézbesített árverési hirdetmény visszavételére és a kézbesítési ív meghamisítására. A létérdekének veszélyeztetését hangoztató K. vádlottnak ez a könyörgése alkalmas volt arra, hogy a kézbesítőben a szánalom érzését felkeltse s akaratelhatározását a kötelességszegés érdekében befolyásolja, azt tehát helyesen tekintették az alsóbíróságok felbujtói ténykedésnek. Nem tévedett a kir. ítélőtábla, midőn K. vádlott cselekményében a Btk. 393. §-ban meghatározott közokirathamisítás bűntettében való bűnrészességét megállapította . . .