Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytá r. 75 fennforogna k-e, a járásbíróság részéről csupán tárgyalás tartása után történhetik meg. = Kúria EH : A vádtanács nem utasíthatja el a vádiratot a Bv. 17. §-ban biztosított mentesség okából; a cselekmény jogellenességét kizáró ok fennforgását csupán az ítélőbíróság a főtárgyaláson állapíthatja meg (BHT 821. — BDtár XVIII. 9.). — Ugyanezt a jogelvet mondja ki Kúria : 2075/1924. és 1382/1926. sz. JEH. 128. Az egységesen fellépő csend őr jár őr a csendőrségnek egyik része; ennek folytán a sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés csupán felhatalmazásra üldözhető. (Kúria 1931 febr 27. B I. 8541/1930. sz.) Indokok : . . . A följelentés szerint a gyanúsítottak a becsületsértő' kifejezéseket a velük szemben fellépő V. törzsőrmesterből és Sz. őrmesterből álló járőrrel szemben használták. Az egységesen fellépő csendőrjárőr a csendőrségnek egyik része ; ennek folytán a sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés a Bv. 8. § 3. pont értelmében csupán felhatalmazásra üldözhető. Ebből a szempontból közömbös az a körülmény, hogy a rágalmazás vagy becsületsértés a járőr hivatásának gyakorlására vonatkozik-e, mert ennek a körülménynek csupán a Bv. 9. § szempontjából -— vagyis ha a csendőrség egyes tagjai a sértettek — van jelentősége . . . = Ugyanígy már a 814. számú EH (BDtár XVII. 52.). — A felhatalmazást az 1922 : VII. tc. 7. § értelmében a belügyminiszter adja meg. V. ö. a jelen kötetben 105. sorszám alatt közölt EH-ot is. 129. A bíróságok sérelmére elkövetett oly becsületsértés esetében, amely miatt a magánindítvány előterjesztésére az igazságügyminiszter jogosult, a Btk. 112. §-ban említett háromhónapi határidőt attól a naptól kell számítani, amely napon a becsületsértés és annak elkövetője az igazságügyminiszternek tudomására jutott. (Kúria JER 1931. febr. 27. B I. 296/1931. sz.) Indokok : . . . A vádlott kijelentése -— minthogy abban nem volt egy bizonyos bíróság megnevezve — általában a kir._ bíróságokra vonatkozott s ennek folytán azáltal sértettként nem tekinthető valamely meghatározott bíróság, hanem a magyar bíróság egésze. A Btk. 110—113. §-ai ugyan nem rendelkeznek a felől, hogy a kir. bíróságok sérelmére elkövetett közönséges becsület-