Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

Büntetőjogi Döntvénytár. 69 tében a sértett a Bp. 42. §, illetve 101. § ut. bek. értelmében a vizsgálóbírónál a vád képviseletének átvételére jelentkezett, a vizsgálóbíró köteles a magánvádlót felhívni mra, hogy a vizsgálat elrendelése iránti indítványát nyolc nap alatt az eljárás különbeni megszüntetésének terhe mellett (Bp. 49. § ut. bek.) adja be. (A kir. Kúria jogegységi tanácsának 20. sz. büntető döntvénye.) = A BHT-ba, 913. sorszám alatt felvett határozat. Közöltük BDtár XXII. 1. sorszám alatt. 114. Ha a felmentett, illetőleg elítélt terhére a kir. ügyészség (ügyészi megbízott) indítványa folytán újrafelvétel rendeltetett el és a kir. ügyészség (ügyészi megbízott) az eljárás folyamán a vádat elejti, illetve indítványát visszavonja vagy az ítélet ellen fellebbezéssel nem él, a sértett nem veheti át a vád képviseletét, illetőleg nem élhet az ítélet ellen fellebbvitellel. (A kir. Kúria jogegységi tanácsának 22. sz. büntető döntvénye.) = A BHT-ba 914. sorszám alatt felvett határozat. Közöltük BDtár XXII. 3. sorszám alatt. 115. A vád módosításáról rendelkező Bp. 316—318. §-ai a jogkérdésben döntő legfelsőbb bíróságnál már nem lévén érvényesíthetők, az eredetien téves vád vagy vádszerinti téves minősítés a csatlakozás keretében már nem helyesbíthető. Az, hogy éppen a jogegységi tanács 12. sz. büntető döntvényében kifejezett elvek szerint kellene a csatlakozási per orvoslat körét úgy meghatározni, hogy abba még az alsó fokon a vádló részéről ki nem fejezett, nem érvényesített minősítési lehetőségek is belevehetők legyenek: sem a II. Bn. 29. §-ban, sem a 12. sz. jogegységi döntvényben alapot nem talál, bár a részleges jogerő magábanvéve nem akadálya a csatlakozási per orvoslat érvényesítésének. Azonban a vádbeli tettnek vádlói jogi értékelése — amelyen túlmenő minősítési, értékelési tévedések kiküszöbölésének már helye nincs — a csatlakozási perorvoslat érvényesítésének igenis határt szab.