Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 23. kötet (Budapest, 1931)

68 Büntetőjogi Döntvénytár. bár azt vevőinek felszámítja és azt azoktól fel is veszicselekményével nem csupán egy elhatározásból keletkezett folytatólagosan megismételt cselekmény tényálladékát valósítja meg, hanem az 1920: XXXII. tc. 4. § 3. fontban írt üzletszerű adócsalás bűntettét követi el. (Kúria EH 1928. febr. 29. B ÜL 962/1927. sz.) = A BHT-ba, 910. sorszám alatt felvett határozat. 111. Annak a cselekménye, aki ásványvizet tudva olyan palackban hoz forgalomba, amely másnak a javára szóvédjegyként belajstromozott, dombornyomásé, felirattal van ellátva, akkor is kimeríti az 1921: XXII. tc. 7. § alá eső védjegybitorlás vétségének tényálladékát, ha a palackra forgalombahozatal előtt a saját címkéjét ragasztja fel. (A kir. Kúria jogegységi tanácsának 19. sz. büntető döntvénye.) = A BHT-ba 911. sorszám alatt felvett határozat. Teljes szövegét közöltük BDtár XXI. 70. sorszám alatt. 112. A község lakosai által szabályszerűen befizetett adókra nézve megszűnik az adózók tulajdonjoga; az ilyen közpénzek elsikkasztása már közvetlenül nem sérti vagy veszélyezteti a község lakosainak jogait, hanem sérti és veszélyezteti a községnek mint jogi személynek anyagi érdekeit s a bűnös közhivatalnoknak közjogi viszonyát. Ha tehát a hivatali sikkasztás bűncselekményénél egyáltalában van pótmagánvádnak helye, úgy ez a jog legfeljebb a községet illetheti meg, nem pedig a község lakosait. (Kúria JEH 1929. júl. 22. B I. 2839/1928. sz.) = A BHT-ba, 912. sorszám alatt felvett határozat. Közöltük BDtár XXI. 93. sorszám alatt. 113. Ha a rendőri hatóság a főmagánvádra teljesített nyomozás iratait a Bp. 99. § 2. bek. értelmében a vizsgálóbíróhoz tette át, vagy ha a vád képviseletének a kir. ügyészség által történt megtagadása, illetve a nyomozásnak a kir. ügyészség által történt megszüntetése eseté-