Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

6S Büntetőjogi Döntvénytú r. mellett elkövetett minden cselekmény, mely a hitelezőket anyagilag kedvezőtlenebb helyzetbe hozza, kárral járhat : nyilvánvaló, hogy bűncselekmény a vádlottaknak az a tette is, hogy bírói végrehajtás kényszere nélkül, nemkülönben E. és N. cégeknek, mint hitelezőknek, jóllehet fizetésképtelenségüket tudták, együttvéve 1845 P kint levő követelésüket, tehát a vagyonuk egy részét átengedték s ennek folytán őket kedvezményben részesítették. Közömbös, hogy a követelések átengedésével a szándékuk egyenesen erre, t. i. arra irányult-e, hogy az illetőket kedvezményben részesítsék ; mert ilyen különös szándékot nem kíván meg a törvény. A megtámadhatóság pedig nem zárja ki a bűnösséget . . . = Kár nem tényálladéki eleme a csalárd bukásnak: BDtár XXI. 3. — A ki nem elégített hitelezők vagyoni érdeksérelmének tudata átfogja már a károsító szándékot : BDtár II. 58. 76. Vádolás, a kormányzói hivatalhoz intézett beadvánnyal. (Kúria 1929 jan. 22. B III. 812/1928. sz.) Indokok : . . . A folyamodvány a Kormányzó úr ő főméltóságához mint legfőbb állami hatósághoz, nyilvánvalóan abból a célból adatván be, hogy az megfelelő eljárás végett szolgálati úton az ügy elintézésére hatáskörrel bíró és illetékes hatóságokhoz kerüljön, ami meg is történt, a vádolás kétségtelenül a törvény által előírt hatóságok előtt történtnek tekintendő . . . = Vádolás lehet az a panasz is, amelyet nem a vád elbírálására hivatott hatóságnál tettek : EH BET 608.; BDtár X. 203. Vádolás miniszterhez intézett beadvánnyal : BJT LXX. 96. 77. A Bv. I. fejezetében tárgyalt rágalmazás és becsületsértés keretébe tartozó 17. §-nak rendelkezései a II. fejezetben foglalt hatóság előtti rágalmazás esetére nem vonatkoznak. (Kúria 1929 márc. 20. B III. 4340/1928. sz.) = V. ö. a jelen kötetben 87. sorszám a. közölt határozatot. A hatóság előtti rágalmazás elhatárolására a rágalmazástól 1. BDtár XX. 30. 78. A vádlott a büntetés alól a Bv. 18. §. alapján csak akkor menthető fel, ha csupán becsületsértésben mondatott ki bűnösnek és a becsületsértés elkövetésére a sértettnek jogellenes, kihívó vagy botránytkeltő viselkedése adott okot. (Kúria J/ífí ] 929 márc. 22. B I. 8009/1928. sz.) = Ugyanígy már BDtár XI. 187.; XIII. 12. V. ö. BDtár XXI. 51. (a sértett viselkedése nem a sértővel szemben volt jogellenes).