Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

48 Büntetőjogi Döntvénytár. volt tekintendő, mert a kir. Kúria a kir. ítélőtábla végzését a Bp. 384. §. 4. pontja alapján megsemmisítette. A kir. ítélőtábla ugyanis a Bp. 384. §. 4. pontja szerint figyelembe vehető semmisségi okot látván fennforogni, ez alapon az elsőfokú bíróság ítéletét, az azt megelőző eljárással együtt, megsemmisítette. Ámde a kir. ítélőtábla a Bp. 404. §. 1. bekezdésében meghatározott határokat túllépve, nem csupán az elsőfokú bíróság eljárását és ítéletét semmisítette meg, hanem új eljárás rendelése nélkül hozott perbefejező határozatot akkor, amikor ez ügyben az eljárást megszüntette. Éppen ezért a kir. ítélőtábla által hozott ez a határozat törvény szerint nem vonható a Bp. 404. §. 1. bekezdése alá, amennyiben ez végzés olyan többletet tartalmaz, melyre a kir. ítélőtáblának e törvényhely értelmében hatásköre nem volt. Ez a többlet ugyanis, vagyis az eljárásnak a kir. ítélőtábla ítéletében említett okból való megszüntetése már a per érdemi elintézésére vonatkozik és a Bp. 424. §-ában foglaltakhoz képest perrendszerűen nem végzéssel, hanem ítélettel volt volna elintézendő. Erre, valamint a Bpn. 30. §. 2. bekezdésére figyelemmel, a kir. Kúria a kir. főügyész perorvoslatát semmisségi panasznak tekintette, azt elfogadta és e semmisségi panasz folytán a kir ítélőtábla neheztelt határozatát érdemlegesen vizsgálta felül. A kir. ítélőtábla e határozatát érdemileg vizsgálva, a kir. Kúria abból indul ki, miszerint az, hogy valamely bűncselekmény a vád alá vont személynek büntetőjogilag beszámítható-e vagy sem, anyagjogi kérdés, e kérdés tisztázása tehát épp ezért az ügyben ítélkező bíróságnak nemcsak joga, de kötelessége is. Amennyiben azonban ez az anyagi jogi kérdés az eljárásnak csak valamely későbbi szakában merült fel és ezért az előző perszakban eljárt bíróság ezzel érdemileg nem foglalkozott, ez a körülmény csak azt eredményezi, hogy ezt az anyagjogi kérdést felderíteni és a bűnösség kérdésében ehhez képest határozni az a bíróság lesz hivatva, amely bíróság a pernek ebben a későbbi szakában eljárt ; ez a körülmény azonban az eddig szabályszerűen lefolytatott eljárást jogilag hatálytalanná, semmissé nem teszi. Tévedett e szerint a kir. ítélőtábla, midőn az elsőfokú bíróságnak — az eljárás későbbi során — a kir. ítélőtábla szerint elmebetegnek bizonyult vádlott ellen lefolytatott eljárását és az ennek folyományát képező ítéletét jogilag hatálytalannak és az elsőfokú bíróság hatáskörén kívül eső eljárásnak, valamint oly ítéletnek tekintette, melynek meghozatalánál a kir. törvényszék a hatáskörét túllépte. Tévedett pedig annál inkább, mert amennyiben a per adataiból az volna megállapítandó, hogy a vádlott már a bűncselekmény elkövetése