Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

Büntetőjogi Döntvénytár. 49 idején is a beszámíthatóságot kizáró elmebetegségben szenvedett, úgy — a bűnper szakára való tekintettel — nem a Bp. 264. §. 3. pontja, hanem a kir. törvényszék marasztaló ítéletével szemben a Bp. 326. §. 3. pontja értelmében kellett volna határoznia ; míg abban az esetben, ha ez nem volt volna megállapítható, hanem csak az, hogy a vádlott jelenleg elmebeteg, úgy a Bp. 265. §. utolsó bekezdés hasonszerűségénél fogva, az eljárás felfüggesztése iránt kellett volna intézkedni, a nélkül azonban, hogy az előzó' eljárást érintette volna. Minthogy pedig a kir. ítélőtábla ezt nem tette, hanem határozatának indokolása szerint az ügy érdemi felülbírálatába nem bocsátkozva hozott mégis megszüntető határozatot: ezáltal a valójában a hatásköréhez tartozó ezt az ügyet törvény ellenére perrendszerűen felül nem bírálta, tehát megvalósította a Bp. 384. §. 4. pontjában meghatározott semmisségi okot. A kir. Kúria ezért — a Bp. 384. §. végbekezdése szerint ezt a semmisségi okot hivatalból észlelvén — a kir. ítélőtábla végzését megsemmisítette . . . 42. A másodbíróság ítélete csak a vádlottnak hirdetendő ki, aki hozhat magával védőt s' akkor ennek önálló perorvoslati joga is van, de a vádlott távollétében •az egyedül megjelent védőt a semmisségi -panasz használatának joga meg nem illeti. (Kúria 1929 jan. 30. B I. 8947/1927. sz.) Indokok : . . . Nem volt joga a semmisségi panasz használatára a másodbírói ítéletnek a törvényszék előtt történt kihirdetésekor vádlott képviseletében egyedül megjelent védőnek, mert a másodbíróság ítélete a Bp. 425. §. 2. bekezdése szerint csak a vádlottnak hirdetendő ki, aki hozhat magával védőt s akkor ennek önálló perorvoslati joga is van, de a vádlott távollétében az egyedül megjelent védőt a semmisségi panasz használatának joga meg nem illeti. = Ugyanígy Kúria EH BET 840,; BDtár XVI. 31.; XVII. 65.; XVIII. 140. — V. ö. a jelen kötetben 46. sorszám alatt közölt határozatot is. 43. A sértett (pótmagánvádló) képviselője a saját nevében semmisségi panasszal nem élhet. (Kúria 1929 jan. 9. B I. 5377/1927. sz.) = Főmagánvádló képviselőjének panaszjogára ; BDtár XIX. 88. Büntetőjogi Döntvénytár. XXII. 4