Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)
Büntetőjogi Döntvénytár. 5 Határozat: Az erőszakos nemi közösülés büntethetőségét nem sziültetheti meg az a körülmény, hogy a tettes és a sértett között az elsőfokú bíróság jogerőre még nem emelkedett ítéletének kihirdetése utóm, de a bűnvádi ügyben utolsó (okon eljáró bíróság véghatározatának kihirdetése előtt házasság jött létre. Indokolás: L Az erőszakos nemi közösülés bűntette miait elítélt K. Imre bűnügyében hozott harmadbírósági ítéletnek a vádlott előtt való kihirdetésére a debreceni kir. törvényszék 1892. évi június hó 30-át tűzte ki határnapul. Ezen a napon, de még az ítélet kihirdetése előtt a kir. törvényszékhez kérvény érkezett be, amelyhez csatolt esketési anyakönyvi kivonat szerint a vádlott és a sértett között 1892. évi június hó 28. napján házasság jött létre. Ennek folytán a kir. törvényszék 6720/1892 B. számú végzésével az ez ügyben hozott 1., 2., és 3-adbírói ítéleteknek a büntetési tételt megállapító részét hatályon kívül helyezte és a vádlottra a harmadbírói ítélettel kiszabott büntetést a Btk. 240. §-a értelmében végre nem hajthatónak mondotta ki. A kir. ügyész fellebbezése folytán a debreceni kir. ítélőtábla 1892. évi szeptember hó 6-ik napján 3279/1892. B. szám alatt hozott végzésével az elsőfokú végzést helybenhagyta azzal az indokolással, hogy a törvény nem az ítélet meghozatalától, hanem annak kihirdetésétől teszi függővé azt. hogy a tettes és a sértett között létrejött házasság esetében az erőszakos nemi közösülés nem büntetendő, az ítélet szó alatt pedig kétségtelenül nem egyik vagy másik fokban eljárt bíróság ítélete, hanem fellebbezés esetében mindhárom bíróság ítéletének egybevetett jogerős egésze értendő. Ezt a végzést a kir. Kúria 1893. évi január hó 10. napján 10,759/1892. számú végzésével annak kiemelése mellett, hogy a Btk. 240. §-a a Btk. 116. §-ától eltérő intézkedést tartalmaz, helybenhagyta. II. Az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlete miatt 7 hónapi börtönre elítélt N. Kálmán bűnügyében a vádlott és sértett a másodbírósági ítélet meghozatala után, de ennek, valamint a harmadbírósági ítéletnek kihirdetése előtt törvényes házasságra léptek s ez alapon a vádlott perújítás alakjában kérte a- büntetés mellőzését. A budapesti kir. büntet őt örvényszék 1893. évi április hó