Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

136 Büntetőjogi Döntvénytár. folytán, a sértett helyzetét súlyosbítja s a törvény nyilvánvalóan ezt a körülményt kívánta külön büntetőjogi értékelés tárgyává tenni. A törvény világos szövege szerint e súlyosabb minősítésnek nem tényálladéki eleme az, hogy a tettes a fegyvert a támadás céljából jóelőre vegye magához és ezt mint a felfegyverzettség követelményét a törvény indokolása sem kívánja meg. A törvény indokolásából nyilvánvaló, hogy itt a törvényhozó a tettes elhatározása, tehát az alanyi bűnösség fokára helyezi a súlyt. Ez az alanyi bűnösség a szándék határozottsága, a célzatosság az, amit e súlyosabb minősítésnél a törvényhozó kidomborítani kívánt. Az adott esetben vádlottak az erőszak megkezdése után azon célzattal vették el a csendőrök fegyverét, hogy azt az erőszak kifejtésénél a csendőrökkel szemben valóban használják, ami meg is történt, mert a csendőröket a fegyverrel valóban tettleg bántalmazták. Ezek szerint a vádlottak a hatósági közeg elleni erőszakot «felfegyverkezve» követték el . . . 148. Adalékok a fondorlat fogalmához. — /. óvadékcsalás. — //. Szédelgő feldicsérés mint szokásos üzleti fogás. I. (Kúria 1929 okt. 1. B III. 8042/1928. sz.) Indokok : . . . A vádlott által használt valótlan állítások, továbbá a nem létező cégek s virágzó vállalatok létezésének s a vádlottat meg nem illető ügyvezetői igazgatói állásoknak és annak kápráztatása, hogy a vádlottnak tisztviselőkre és alkalmazottakra volt szüksége s e végből az iroda és raktárhelyiségek bérlése, cégtáblák felállítása s a nem létező részvénytársaságok, cégével ellátott nyomtatványok és könyvek használata, valamint az óvadékok utáni nagy kamat igérése és kötelezése és a vádlott egész magatartása a Bn. 50. §-ban meghatározott csalás tényálladéki eleméül szolgáló s a tévedésbe ejtésre alkalmas fondorlat fogalmát teljesen kimeríti . . . II. (Kúria 1929 okt. 9. B III. 8223/1928. sz.) Indokok : . . . A kir. ítélőtábla a vádlottat a Bp. 326. §. 1. pontja alapján azért mentette föl, mert figyelemmel arra a körülményre, hogy a felek közötti ügylet a Teleki-téren jött létre, ahol az árunak ily szertelen feldícsérése a köztudomás szerint szokásos üzleti fogás, úgy találta, hogy vádlott cselekményében a fondorlatos megtévesztés fel nem ismerhető.