Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

Büntetőjogi Döntvénytár. 133 143. Nem hivatali sikkasztást, hanem közhivatalnoki lopást és ezzel halmazatban a levéltitok megsértésének vétségét követte el a postaalkalmazott, aki az értekbevallás nélkül egyszerű levélben postára tett dollárbankjegyeket a levél jelbontása után eltulajdonitotta. (Kúria 1929 szept. 24. B I. 6982/1928. sz.) Indokok : . . . A kir. főügyész panasza azért is alaptalan, mert a m. kir. kereskedelemügyi miniszternek 1925. évi szep­tember hó 17-én kelt 25,171. számú rendeletével kibocsátott Postaüzleti szabályzat (P. Ü. Sz.) 43., 45. és 137. §-ainak egybe­vetéséből nyilvánvaló, hogy az adott esetben a m. kir. posta­kincstárt a szóbanforgó be nem vallott és nem értékküldemény­ként postára tett dollárpénzjegyekért semminemű felelősség s illetve kártérítési kötelezettség nem terhelte, hanem az illető levelet feladó az értékbevallás mellőzése folytán a szóbanforgó pénzküldeményeket illetően birtokjogukat fenntartván, károsok és illetve sértettek gyanánt a pénzjegyeknek a vádlott részéről történt elvétele által csakis ők maguk jelentkezhetnek. Ebből pedig az következik, hogy míg a vádlottnál, mint közhivatalnok­nál meg volt ugyan a Btk. 462. §. szempontjából szükséges egyik, vagyis az alanyi minőség, addig hiányzott nála az ezen törvényhely alkalmazhatásának alapjául szolgáló másik kellék, t. i. a vádlott, mint közhivatalnok és az általa eltulajdonított érték, tehát a bűncselekmény tárgyi eleme közötti közhivatali viszony, mert hiszen a vádlott a szóbanforgó dollárokat a fentiek szerint nem a postakincstár, hanem a feladók birtokából vette el és pedig azok beleegyezése nélkül és jogtalan eltulajdonítás! célzattal. Ebből pedig kétségtelen, hogy a vádlott a pénzjegyek elvételével nem hivatali sikkasztást, hanem hivatali jellegének felhasználása mellett lopást követett el. E mellett mindegyik lopási esetben a Btk. 200. §. szerinti levéltitok megsértésének vétsége is fennforog . . . 144. Mérges anyaggal hamisított paprikának eladása zárolt zsákban, államilag hamisitatlannak minősített pap­rika gyanánt, csalás és közegészség elleni vétség anyagi halmazata. (Kúria 1929 okt 2 B IL 6311/1928. sz.) Indokok : . . . A kir. ítélőtábla helyesen vonta le a meg­állapított tényállásból azt a jogi következtetést, hogy a vádlott azzal a fondorlatos eljárásával, hogy az ő általa mérges anyaggal

Next

/
Thumbnails
Contents