Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

134 Büntetőjogi Döntvénytár. hamisított paprikát államilag hamisítatlannak minősített paprika gyanánt eredeti államilag zárolt zsákokban adta el a sértetteknek, ezeket tévedésbe ejtette és helyes a kir. ítélőtáblának az a jogi következtetése is, hogy a vádlott ezt abból a célból tette, hogy ezáltal magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen. Minthogy a vádlott ezzel a sértetteknek vagyoni kárt okozott, bűncselekményei a Bn. 50. §-ába ütköző csalás tényálladékát kimerítik. De helyesen állapította meg a kir. ítélőtábla e vádlott terhére anyagi halmazatot is, mert a védett jogtárgy a Bn. 50. §-ába ütköző csalás bűntetténél és a Btk. 314. §-ába ütköző vétségnél nem azonos, amennyiben a büntetőtörvény előbbinél a vagyon épségét, utóbbinál pedig a közegészséget védi. Kihágásról pedig az 1895 : XLVI. tc. §. világos rendelkezése szerint csak abban az esetben lehet szó, ha a bűncselekmény súlyosabban nem minősül. . . 145. Az elévülés szempontjából közömbös, vájjon a bírósági határozatot vagy intézkedést az elkövetett bűncselekmény elbírálására hatáskörrel bíró avagy téves jogi minősítés folytán hatáskörrel nem bíró bíróság hozta, illetőleg tette-e. (Kúria 1929 szept. 25. B II. 4289/1928. sz.) A kir. Kúria : . . . A Btk. 108. §. az elévülés félbeszakításának kellékéül minden megszűkítés nélkül bírósági határozatot vagy intézkedést említ és pedig olyan bírósági határozatot vagy intézkedést, mely a tettes vagy részes ellen az elkövetett bűncselekmény miatt van irányozva. Az elévülés szempontjából közömbös tehát, vájjon ezt a bírósági határozatot vagy intézkedést az elkövetett bűncselekmény elbírálására hatáskörrel bíró avagy téves jogi minősítés folytán hatáskörrel nem bíró bíróság hozta, illetőleg tette-e. Az elévülés kérdése nem alaki, hanem anyagi jogi kérdés lévén, pusztán azért, mert a bíróságnak valamely határozata vagy intézkedése valamiféle perjogi okból semmis, maga a határozat vagy intézkedés, az elévülésre vonatkozó anyagi jogi kihatásában nem tekinthető meg nem történtnek . . . 146. A Btk. 310. §. 2. bekezdése szerint minősül annak a cselekménye, aki — bár nem hivatásos gépjárművezető — gépjármű vezetésére jogosító képesítést