Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)
130 Büntetőjogi Döntvénytár. (Kúria 1929 márc. 5. B II. 6735/1928. sz.) A kir. Kúria : A vádlottat bűnösnek mondja ki az 1920 : XV. tc. 1. §. 2. pontjába ütköző árdrágító visszaélés vétségében a miatt, hogy 1927 március 22. napján a közszükségleti cikket képező, egy női ezüst karkötőórát, melynek legmagasabb árát a hatóság meg nem szabta, de melyért a részletfizetésre történt eladásnál 21 P-t követelhetett volna, 28 P-t, vagyis olyan árt követelt, mely tekintettel a beszerzési és egyéb költségekre, valamint az összes egyéb körülményekre, különösen pedig a gazdasági élet viszonyaira is, — a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magában . . . Indokok: . . . Az irányadó tényállás szerint a vádlott egy ezüst női karkötő órát adott el részletfizetésre K. sértettnek 28 P-ért, holott a szakértő véleménye szerint vádlott az óráért, amennyiben a 10 % fényűzési adót is leróvni köteles lenne, a 14 P beszerzési ár mellett, hozzászámítva még az üzleti költséget és hasznot, valamint a kamatot és karbantartást, csak 21 P-t követelhetett volna. Az uzsorabíróság a Bp. 326. §. 1. pontja alapján azért mentette fel vádlottat a vád alól, mert azok a cikkek, amelyek után fényűzési adó is lerovandó, nem közszükségleti cikkek ; minthogy pedig az ezüst női karkötőóra fényűzési adó alá esik, azért az nem közszükségleti cikk. Ez a jogi álláspont téves. Az áru közszükségleti jellege ugyanis kizárólag attól függ, hogy az milyen természetű és hogy az milyen széleskörű szükséglet kielégítésére van rendelve. A kir. Kúria állandó gyakorlata szerint : ugyanis, ha az áru a közönséges, átlagos szükségérzetet meghaladó igények és magasabb rendű szükségek kielégítésére szolgál; vagy ha az a mindennapi egyszerű életigények körén kívül eső szükségek kielégítését célozza, melyek nélkül mindenki megélhet : akkor az áru nem tekinthető közszükségleti cikknek. Az olyan áru azonban, melyet minden, a kultúra általános színvonalán álló ember az élet rendes körülményei között, tekintet nélkül társadalmi állásra, műveltségére és vagyoni viszonyaira, használhat, sőt amelyet az életszükségletek észszerű és célszerű kielégítése végett rendszeresen vagy időnként kell is használnia, közszükségleti cikk. Ezekre való figyelemmel közszükségleti cikk a női ezüstóra is, mely úgyszólván mindenkire nézve nélkülözhetetlen. Az a körülmény, hogy a női ezüst karkötőóra fényűzési adó alá esik, még nem teszi az árut fényűzési cikké, mert a fényűzési adó megállapításánál adópolitikai szempontok az irányadók és éppen ezért lehetnek, sőt vannak is fényűzési cikkek, melyek nem tárgyai