Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

128 Büntetőjogi Döntvenytár. vádlottat üldözőbe vette azért, hogy azt ártalmatlanná tegye*; de kétségtelen az is, hogy a nagy zaj hallatára éppen a korcsmába lépni akaró V. József a menekülő vádlottban sejtvén a baj okozóját, azt ezért ütötte fejbe botjával. A most előadottak szerint úgy az üldözésre, mint a fejbeverésre a vádlott jogellenes cselekménye adott okot, így miután a felindulást esetleg kiváltott magatartásra, jogtalan fellépésével és viselkedésével maga a vádlott szolgáltatott okot, az erős felindulásnak a vádlott javára való megállapítása ki van zárva. Tévedett tehát a kir. ítélőtábla, midőn a V. József sérelmére elkövetett bűncselekménynél a vádlott erős felindulását megállapította. Ezek szerint a vádlottnak ez a cselekménye egymagában a Btk. 279. §-ban meghatározott szándékos emberölés bűntettét alkotja meg, e bűncselekmény mellett azonban fennforog még a vádlott terhére megállapított négy emberen elkövetett ugyané bűntettnek a Btk. 65. §. szerinti kísérlete is. A kir. törvényszék most már a vádlott e cselekményeit ketté választotta és ehhez képest vádlottat egyrendbeli a Btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés bevégzett bűntettében, továbbá egyrendbeli, ezzel anyagi halmazatban álló a Btk. 279., 280. és 65. §-ában meghatározott több emberen elkövetett szándékos emberölés kísérletének bűntettében mondotta ki bűnösnek. A koronaügyész ezt a minősítést tévesnek tartja. A koronaügyésznek ez az álláspontja a kir. Kúria megállapítása szerint helyes. A kir. törvényszék nyilvánvalóan abból indult ki, hogy a Btk. 280. §-ának az az esete, amely több emberen elkövetett szándékos emberölésről rendelkezik és ezeket egy összefoglalt bűncselekménybe olvasztja, csak akkor alkalmazható, ha az ölési szándékkal végrehajtott cselekmény mindenik esetben halált eredményez, avagy ha az mindenik esetben csak kísérlet marad. De nem alkalmazandó ez a §. akkor, amikor — mint a jelen esetben — egy bevégzett szándékos emberölés egy vagy több ugyan e bűntett kísérletével áll halmazatban. A kir. törvényszéknek ez a jogfelfogása azonban téves. Való ugyan, hogy a Btk. 280. §. szerint akkor büntettetik az itt meghatározott büntetéssel a szándékos emberölés ha azt a tettes «több emberen követte el». Ámde ha figyelembe vétetik, hogy a Btk. különös része mindenütt csak a bevégzett bűncselekmény ismérveit jelöli meg és ha figyelembe vétetik az az ok, amiért a törvényhozó e §-nál a több emberen elkövetett szándékos emberölést egy egységes bűncselekménnyé olvasztotta,