Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

!*8 Büntetőjogi Döntvénytár. értelmében felvett jegyzőkönyvre volt szüksége ahhoz, hogy a II. Bn. 33. §-ában előírtakat megtehesse. Kétségtelen, hogy az elsőfokú főtárgyalásról felvett eredeti jegyzőkönyv elveszett ; ez a hiány azonban pótoltatott ; és pedig pótoltatott a lehető legnagyobb körültekintéssel és oly módon, hogy az újabban írt jegyzőkönyv történeti hűségéhez, az ügy lényegét érintőleg kétség nem férhet és ilyen — kellően indokolt— aggály a felek részéről sem hozatott fel. Egyetlen olyan hiány látszik e tekintetben, amely a perorvoslat alaki részére vonatkozik, de ez a hiány, mint nyilvánvaló elnézésen alapuló, utólag perrendszerűleg pótolható ; és e mellett ez a hiányosság, a kir. ítélőtábla ítéletét tekintve, a per érdemi elbírálásánál akadály egyáltalán nem volt. A védelem kifogásai pedig valójában csak a kir. ítélőtábla előtt tartott tárgyalásról újabban, az elveszett eredeti jegyzőkönyv pótolásaként készített jegyzőkönyvre vonatkoznak. Minthogy azonban ez a jegyzőkönyv bizonyító adatokat eredetiben sem tartalmazott, a védelemnek ezeket a kifogásait a kir. Kúria csak mint a jegyzőkönyv kiigazítására vonatkozó kérelmet vehette a Bp. 332. §. alapján megbírálás alá. Mindezekre való figyelemmel a kir. Kúria úgy találja, hogy az iratok elveszése nem lehet akadálya annak, hogy a pótlólag felterjesztett iratok mellett az alsóbbfokú bírói ítéletek e helyen érdemileg elbírálás alá vétessenek ; így a védelemnek előbb említett ellenkező érvelése nem helytálló . . . 118. Ha a megszüntető végzésben a cselekmény elkövetésére vonatkozó ténymegállapítás nincsen, a kártalanítási igény megállapítására hivatott bíróságnak kell eldöntenie azt, hogy a kártalanításra alapul szolgáló körülmények fennforognak-e ? (Kúria 1929 máj. 23. B I. 3232/1929. sz.) Indokok: ... A vád elejtése és annak a sértett részéről való át nem vétele folytán, a Bp. 128. §. 1. bekezdéséhez képest, a vizsgálóbíró a vizsgálatot megszüntetni köteles volt és így a bűnügyben eljárt bíróságnak nem állott módjában megállapítania azt, vájjon a folyamodó terhére rótt cselekmény el volt-e követve vagy sem. Ez a körülmény azonban a kártalanítási igény megállapítását azért nem zárja ki, mert a Bp. 576. §-a az eljárást megszüntető végzést a kártalanítás megállapítására alkalmas alapul jelöli meg, amiből az következik, hogy ha a megszüntető végzésben a cselekmény elkövetésére vonatkozó ténymegállapí-