Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

90 Büntetőjogi Döntvénytár. villamos mögött előbukkanó sértettet a villanyos miatt meg sem láthatta és mert a vele egy irányban haladó teherkocsit az utca keresztezés előtt előzte meg, a vádlott tehát sem gondatlanul nem járt el, sem pedig az autóbusz vezetésénél szabálytalanságot nem követett el. ' Az alsóbbfokú bíróságok eme következtetése téves. Nem az imént kiemelt körülmények bírnak ugyanis a jelen ügy eldöntésénél a vádlott bűnösségének megállapítása szempontjából súllyal. Hanem ügydöntő egyedül az, hogy az elgázolás két nagy városi főútvonalnak keresztezésénél történt és hogy a vádlott a közforgalom szempontjából veszélyes e gócponton a baleset idején nem az előírt baloldalon, hanem a jobboldalról kanyarodva az út közepén haladt. Ezzel a szabálytalan menettel ugyanis meglepetésszerűen hatott a villanyos mögött kerékpáron előbukkanó sértettre és így lett okozója annak, hogy a sértett a kerékpárról lebukva a vádlott által vezetett autóbusz kereke alá került. Nem szolgálhat a vádlott mentségére az, hogy ő közvetlenül e keresztezés előtt egy vele egy irányban haladó teherkocsit előzött meg és hogy ő ennek az előzése folytán nem került még vissza az út keresztezésnél a szabályszerű baloldalra, hanem akkor még az út közepén volt kénytelen haladni. Ugyanis ily fő-útvonalak keresztezésénél a helyes és szabályos útirányból — más járművel vagy járókelővel való összeütközés veszélye nélkül — eltérni nem lehet és ez okból attól eltérni nem is szabad ; az oly előzés tehát, mely e keresztezésig le nem bonyolítható, hanem a járművet az útkeresztezésen is szabálytalan útrészre •'uttatja és hibás az ily előzésnek következményeiért az ily előzést mégis megkockáztató jármű vezető felelős. Ez okból tiltja az 57,000/1910. B. M. számú rendelet 43. és 44. §-a az ily nagyobb főútvonalak keresztezésénél az előzést és az útvonal nem szabályos oldalán való áthaladást. Minthogy pedig a vádlott a vádbeli alkalommal a teherkocsit nem úgy előzte, hogy ez az előzés az útvonal keresztezése előtt már befejeződjék és minthogy a gépjármű vezetésében nyilvánuló eme szabálytalansággal vált okozójává annak, hogy sértett az autóbusz alá került és ennek folytán nyolc napot meghaladó gyógy tartamot igénylő sérülést szenvedett, vádlott cselekménye a Btk. 310. §. 2. bek. ütköző vétség összes ismérveit magában foglalja . . .