Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

Büntetőjogi Döntvénytár. 70 (Kúria 1929 ápr. 4. B I I. 1075/1929. sz.) Indokok:... A szigorított dologházi őrizet rendeltetésének megfelelő abból a, helyes felfogásból kiindulva, hogy a szigorított dologházba utaltat nem lehet dobi) szabadságra bocsátani, mint- aniikoi- ;i társadalmi életre alkalmassá válik, csak az őrizet legrövidebb tartaniának meghatározását hízta a, bíróságra. Törvénysértő tehái az az intézkedés, mely az elítéltet bárom évi időtartamra utalja szigorított dologházba. Sérti a törvényt az az intézkedés is, amely szerint a szigorított dologházi örizetet nem az ezt mégállapító ítélet jogerőre emelkedésével azonnal, hanem azon két évi fegyházbüntetés kiállásának napjától kell számítani, melyet az elítélt jelenleg tölt. A II. Bn. 36. §. abból a rendelkezéséből ugyanis, mely szerint a megrögzött bűntettest határozott tartamú szabadságvesztésbüntetés kiszabása nélkül kell szigorított dologházba utalni, nyilvánvaló, hogy a szigorított dologházi őrizetet, mint elsősorban biztonsági intézkedést, egyáltalában nem lehet szabadságvesztésbüntetéssel egybekapcsolni és így nem lehet egybekapcsolni a II. Bn. 38. §. esetében sem. Amikor tehát a szigorított dologházba utalást a II. Bn. 36. §-ban meghatározott feltételek fennforgása esetében ítélettel utólag kell kimondani oly elítélt ellen, aki szabadságvesztésbüntetését tölti : a szigorított dologházi őrizetet nem a szabadságvesztésbüntetés kiállásának napjától, annak folytatásaként, hanem annak helyébelépően, e büntetés kiállásának bevárása nélkül nyomban foganatba kell venni. Nem lehet akadálya ennek az, hogy a szigorított dologházi őrizet tartama három évnél rövidebb nem lehet, mert viszont a II. Bn. III. fejezetében nincs tiltó rendelkezés arra, hogy ez a tartam három évet meg nem haladhat, de sőt a 49. §-ból az következik, hogy a legrövidebb tartamot a bíróság három évnél több, esetleg sokkal több évben is meghatározhatja. Amíg tehát egyfelől a szabadságvesztésbüntetés helyébe lépő szigorított dologházi őrizet tartama három évnél rövidebb akkor sem lehet, amikor a szabadságvesztésbüntetésnek még ki nem töltött része három évnél kevesebb ; addig másfelől megvan a lehetőség arra, hogy a szabadságvesztésbüntetés ki nem töltött része, amennyiben az három évnél több volna, a dologházi őrizet legrövidebb tartamának meghatározásánál megfelelően figyelembe vétethessék, aminek különösen akkor van jelentősége, amikor a szabadságvesztésbüntetés ki nem töltött része a három évet tetemesen túlhaladja . . . = Szigorított dologházi őrizet és szabadságvesztésbüntetés viszonyára 1. a jelen kötetben 72. sorszám alatt közölt határozatot. A dologházi őrizet legrövidebb tartamára 1. BDtár XXI. 90.