Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

Büntetőjogi Döntvénytár. 7, nyomozást L. Lőrinc ellen meg is szüntette, a budapesti büntetőtörvényszéknek a kir. Kúria részéről felülvizsgált ítéletében megállapítási nyert, hogy azt a cselekményt, amely miatt L. Lőrinc előzetes letartóztatásba került, P. Gyula és társai követték el. A kir. Kúria a kártalanítás iránti igényt alaposnak ismerte fel. [gaz ugyan, hogy a kérelmezővel szemben jogerős felmentő ítélet nem hozatott, sem pedig az eljárás bírói végzéssel megszűntetve nem lett, ámde ez a körülmény a kártalanítási igény megállapításának azért nem lehet akadálya, mert az e részben kialakult és állandóan követett bírói gyakorlat olyan esetben, ha a vádbeli cselekménynek más által történt elkövetése bizonyítva lett, a kártalanítási igény megállapításához alakszerű bírói megszűntető határozatot nem kíván meg, illetve ilyen gyanánt a vád elejtését vagy a nyomozást megszűntető határozatot is elfogadja . . . - V. ö. az 51. sorszám alatt közölt határozatot. 91. Újra felvétel rendén bármely címen történt felmentés esetében, tekintet nélkül a felmentés jogcímére a kártalanítási igény mindig megállapítandó, hacsak a Bp. 579. §-ában meghatározott körülmények nem. forognak fenn- (Kúria 1929 márc. 20. B I. 8493/192S. sz.) Indokok : . . . A pestvidéki kir. törvényszéknek a 4039/1919. M. E. számú rendelet alapján eljárt tanácsa K. Oszkárt izgatás bűntette miatt öt évi börtönre ítélte. K. Oszkár büntetését nyomban megkezdette és annak végrehajtása alatt állott 1922 július 3-ig, amikor is a javára folyamatba tett iijraf elvételi eljárás eredményeként büntetésének félbeszakítása rendeltetett el. Az újrafelvételi eljárás rendén a kir. törvényszék K. Oszkárt az izgatás bűntettének vádja alól a Bp. 326. §. 2. pontja alapján felmentette. Ezt az ítéletet a kir. ügyész részéről használt fellebbezés folytán a budapesti kir. ítélőtábla is felülvizsgálta és helybenhagyta, a kir. Kúria pedig a kir. főügyész részéről használt semmisségi panaszt elutasította. K. Oszkár kártalanítás iránti igényének megállapítását kéri. A kérelem alapos. Ugyanis a Bp. 578. §. 1. pontja, az újra felvétel rendén jogerős ítélettel történt felmentést a kártalanítási igény megállapítására szolgáló alap gyanánt ismeri el, az e részben kialakult és állandóan követett bírói gyakorlat pedig sem az alap-