Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 22. kötet (Budapest, 1930)

Büntetőjogi Dőntvénytá r. 7& Már pedig nem lehet vitás, hogy valamely bűntett vagy vétség elkövettetett, tehát valójában fennforog akkor is, ha ennek tettese vagy részese — akár az ő személyében létező ok (elmebaj, stb.), akár valamely később bekövetkezett változás (szökés, elhalálozás, stb.) miatt nem volt megbüntethető. — De nem lehet vitás az sem, hogy valamely bűntett vagy vétség tárgyilag bizonyítható akkor is, ha ennek tettese, vagy részese bűnvád alá nem vonatott. Ezek szerint ahhoz, hogy az alanyi bűnpártolás megállapíttassék, csak az kívántatik, hogy akár az alapügyben folytatott, akár a bűnpártolás miatt indított eljárás folyamán bizonyítassék, hogy valamely bűntett vagy vétség valóban elkövettetett és hogy az akit a bűnpártoló az igazságszolgáltatás elől elvonni akart, e bűntett vagy vétség tettese vagy részese. De a törvény azt sem kívánja meg, hogy az elkövetett bűntett vagy vétség tettese, illetőleg részese, akkor amikor a bűnpártolót a bíróság feleletre vonja, az alapcselekményért büntethető legyen. Az alanyi bűnpártolás tettese ugyanis valójában az igazságszolgáltatás zavartalan menetét igyekszik meggátolni, tehát az államhatalom büntető igényét veszélyezteti akkor, amikor ezt kijátszani, meghiúsítani segít. Ez a veszély pedig fennforog mindannyiszor valahányszor ez a büntető igény fennáll. Ha tehát akkor, amikor a bűnpártoló a Btk. 374. §-ban körülírt módon tevékenykedett, az állam büntetőigénye fennállott meg volt : az alanyi bűnpártolás megvalósul, arra való tekintet nélkül, hogy az eljárás későbbi szakában ez az igény, valamely a törvényen alapuló ok miatt elenyészett. Ezeket az indítványi bűncselekményekre alkalmazva a kir. Kúria úgy ítéli, hogy az alanyi bűnpártolás nem lehetséges ugyan akkor, amikor a magánindítványra jogosított indítványát egyáltalán elő sem terjesztette. Nem lehetséges pedig azértr mert ez esetben a Bp. 3. §. szerint bűnvádi eljárásnak nem lévén helye, hiányzik az a helyzet, amelyben a bűnpártoló a Btk. 374. §-ban körülírt módon tevékenykedhetnék. Ámde másként alakul a helyzet akkor, amikor a magánindítványra jogosított az indítványt előterjesztette és ez alapon a bűnvádi eljárás törvényes .alapon megindul. Ekkor ugyanis az állam büntető igénye már megvan, ha • mindjárt ez később nem is érvényesülhet akár azért, mert a magánindítványra jogosított később az indítványt joghatályosan visszavonta, akár pedig azért, mert az eljárás folyamán megállapítást nyert, hogy a magánindítvány elkésetten terjesztetett elő. Ez esetben ugyanis törvényen alapuló bűnvádi eljárás folyt, esetleg már ítélet is hozatott és így ekkor már megvan a lehetőség arra, hogy ennek