Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. 69 kir. ítélőtábla álláspontja fogadlalnék el, akkor a felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vagy becsületsértés eseteiben a közzététel majdnem mindig ki van zárva, mivel ilyenkor a tulajdonképpeni sértett az állam és mivel ily esetekben a vádat a Bp. 2. § a értelmében csakis a kir. ügyész képviselheti, akinek jogaiba a közvetlenül sérteti közhivatalnok sem magánvádlói minőségben, sem pedig mint perorvoslattal élő nem léphet)). A kir. Kúria büntetőjogi bizottsága ezt a határozatot, mint elvi jelentőségűt, a BHTba felvétetni elrendelte. II. 1928. évi január hó 24. napján került a kir. Kúria felülvizsgálata alá egy ugyancsak felhatalmazásra üldözendő, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt folyamatba tett bűnügy, amelyben a budapesti kir. ítélőtábla a kir. törvényszék ítéletének a jogerős ítélet közzétételére vonatkozó részét hatályon kívül helyezte azzal az indokolással, hogy a «St. 43. §-nak 3. bekezdése értelmében a közzététel elrendelésének csakis a sértett félnek a tárgyalás alatt előterjesztett kifejezett kívánatára van helye, — már pedig az adott esetben sértettek részéről ily irányú kérelem a főtárgyaláson a jegyzőkönyv adatai szerint előterjesztve nem lett)). A kir. főügyész a másodfokú ítéletnek ezen része ellen a Bp. 385. §. 2. pontja alapján semmisségi panaszt jelentett be. A kir. Kúria eljárt tanácsának többsége a kir. tábla álláspontját helyesnek, a főügyész semmisségi panaszát alaptalannak találván, ehhez képest el kíván térni a kir. Kúriának fenti elvi jelentőségű határozatától, amely a BfíT-ba 806. sorsz. alatt fel van véve. Ennek folytán a tanács elnöke a Ppé. 72. §-a és az 59,200 1912. I. M. sz. rendelet 3. §-a értelmében az ügynek elintézését felfüggesztette, az elvi kérdést a jelen határozat élén álló szöveggel megszövegeztette s a kir. Kúria elnökének bemutatta. Ezen előzmények után bocsátotta a kir. Kúria elnöke a Ppé. 73. §-a értelmében az elvi kérdést a jogegységi tanács döntése alá. III. Az 1914 : XIV. tc. (St.) 43. §-ának — amely a Btk. 277. §-nak rendelkezéseit a sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés eseteire vonatkozólag módosította — úgy 2. mint 4. bekezdése szerint a bíróság csak a sértett félnek a tárgyalás alatt kifejezett kívánatára rendelheti el az ítélet közzétételét. Az 1914 : XLI. le. (Bv.), amelynek 35. §-a a Btk. 277. §-át és a St. 43. §-ának a Btk. 277. §-ára utaló első bekezdését hatályon kívül helyezte, 28. § ában kimondja, hogy a St. 39. §-ának 1. és 2. bekezdésében, valamint a 43. §-ának 2., 3. és utolsó bekezdésében foglalt rendelkezéseket a Bv. alá eső, nem sajtó