Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntfítöjogi Döntvénytár. 46. A kir. Kúria jogegységi tanácsának 17. számú büntető döntvénye. «Az ítéletnek a St. 43. §-a és a Bv. 28. §-a szerinti közzétételét a sértett félnek erre vonatkozó kifejezett kívánalma nélkül a vádat képviselő kir. ügyész indítványára is el lehel-e rendelni, avagy a kir. ügyésznek ez az indítványa mindenkor csak a sértett félnek, habár az ügy korábbi szakában előlerjesztett kívánatán alapulhat, amelyet a vádat képviselő kir. ügyész indítványa a felhatalmazásra hivatalból üldözendő cselekmények esetében sem pótolhat)). (Vonatkozással a kir. Kúriának a Büntetőjogi Határozatok Tárába 806. sz. a. felvett B. I. 797/34. 1924. sz. elvi jelentőségű határozatára és a Ppé. 70. §-nak 1. pontjára.) Határozat Az ítéletnek a St. íS. §-a és a Bv. 28. §-a szerinti közzétételét a sértett félnek erre vonatkozólag a tárgyalás alatt kifejezett kívánalma nélkül nem lehet elrendelni s a sértett fél erre vonatkozó kívánalmának hiányát a kir. ügyésznek a főtárgyaláson előterjesztett indítványa nem pótolja. Indokok: 1. A BHT 806. sz. alatt felveit EH szerint «A St. 43. §-ában említett sértett fél elnevezés alatt mindig a vádlót kell érteni. A kir. ügyésznek, mint közvádlónak a főtárgyaláson tett amaz indítványa, hogy az ítélet indokaival együtt valamely belföldi lapban tétessék közzé, a sértell fél erre vonatkozó kívánaténak hiányát pótolja». Ennek az AW-nak meghozatalára alapul az szolgált, hogy a kir. Kúria felülvizsgálata alá került egy felhatalmazásra üldözendő, sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt indított bűnügy, amelyben a pécsi kir. ítélőtábla az ítélet közzétételének elrendelését azzal az indokolással mellőzte, hogy a sértett fél részéről a tárgyalás alatt az ítélet közzéléteiére vonatkozólag kívánat nem terjesztetett elő, a kir. ügyésznek a főtárgyaláson a St. 43. §-a alapján előterjesztett vonatkozó kérelme pedig a sértett fél erre vonatkozó kívánatának hiányát nem pótolja. A kir. Kúria 1924. évi június hó 30-án B. I, 797 1924. sz. alatt hozott határozatának indokolásában kimondotta, hogy a kir. ítélőtáblának ez az álláspontja téves, mert a «St. 43. §-a szerinti sértett alatt mindig a vádlót kell érteni, mert hiszen, ha a