Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. i9 a polgármester, hanem a törvényhatósági közgyűlés a felettes hatósága. Igaz ugyan, hogy az idézett törvényhely értelmében a tör­vényhatóság tisztviselőit a NO. §-ban felsorolt kivételekkel — amelyek közé a sértett állása nem tartozik — a törvényhatósági bizottsági közgyűlés választja s így igaz az is, hogy az 1886. évi XXIII. tel 2. S-a értelmében azon törvényhatósági tisztviselőkre nézve, akik a közigazgatási bizottság tagjai, a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot is a közgyűlés rendeli el, a felhatalmazás megadására azonban nemcsak a tisztviselőt választó (kinevező) szerv s a fegyelmi hatóság jogosult, hanem megadhatja azt a Bv. 9. §. 6. pontja értelmében a sértett tisztviselőnek bármelyik felettes, illetve felügyelő hatósága. Már pedig kétségtelen, hogy a polgármester, aki az 1886: XXI. tc. 73. §-a értelmében a vá­rosi törvényhatóságnak első tisztviselője, a városi tanácsnak el­nöke, aki a törvényhatóság nevében kiállított okmányok saját­kezű aláírására jogosult, aki rendelkezik a város összes tiszt­viselőivel és ezek hivatalos működését ellenőrzi, a város vala­mennyi tisztviselőjének felettes, illetve felügyelő hatósága s ennek folytán jelen ügyben is jogosult volt a felhatalmazás megadására ... = Törvényhatósági közkórház igazgató főorvosának, rendezett tanácsú város pénztári tisztviselőjének sérelmére elkövetett rágalmazás esetében a pol­gármester felhatalmazása joghatályos: BDtár XI. 148., XVIII. 18. 31. A Hv. 6. §-ában meghatározott minősítés alapja az, hogy a fel fegy vérezett ség az erőszakos­ság jellegét és ezzel a félemlítő hatás folytán a sér­tett helyzetét súlyosbítja. Nem kelléke e minősítés­nek, hogy a tettes a fegyvert a támadás céljából jó eleve vette légyen magához. Kizárva e minősítés csak akkor van, ha a tettesnél a bűncselekmény el­követésekor van ugyan fegyver, de ö azt nem az erőszak alkalmazása végett vette magához és azt ily célból nem is használja. Ha azonban a tettes a véletlenül nála levő fegyvert, bár csak közvetlenül, az erőszak megkezdése előtt, de azért, hogy azt az erőszaknál vagy a fenyegetésnél eszközül használja, előveszi és az így elővett fegyvert az erőszak kifej­tésénél mint eszközt valóban célzatosan használja is, meg kell állapítani a minősítést. Orvvadászok által elkövetett hatóság elleni erőszak. Büntetőjogi Döntvénytár. XXI. 4

Next

/
Thumbnails
Contents