Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntelőjogi taénytár. 18 Ez a védekezés nem alapos. Igaz ugyan, hogy az 1S81. évi L\. tc. 50. §. utolsó bekezdése szerint a kiküldölt csak az általa megszemlélt, előtte felszámlált s megmért ingóságokat írhatja össze s e §. rendelkezésének mellőzése adott esetben okot szolgáltathat arra, hogy az eljárás esetleg megsemmisíttessék ; bár viszont enyhíti a szabálytalanságot az, hogy a végrehajló a vádlott feleségének közbenjárásával végezte a foglalást és az összeírást a vádlott feleségének bemondása alapján foganatosította. Egyébként a szekérre nézve a foglalás a szabálytalanság ellenére is teljesen érvényes volt, mert a végrehajtást szenvedő a szekér birtokákan volt, a végrehajtó a végrehajtást rendelő végzést, a végrehajtást szenvedő távollétében, a V. T. 24. §-a értelmében a végrehajtást szenvedő feleségének kézbesítette, neki a foglalás megtörténtét megmondotta, ennek jelentőségére őt figyelmeztette, minderről a végrehajtást szenvedő vádlott a feleségétől hazajövetelkor rögvest értesült is. Ezek szerint kétségtelen, hogy a végrehajtást szenvedő vádlott tudta, hogy a szekeret elidegenítenie nem szabad s hogy e tilalom megszegése törvénybe ütköző cselekmény . . . = Elítélés: megszámolás nélkül összeírt ingók elidegenítése esetében {BDtár IX. 103.); szoros zár nélkül lefoglalt ingóságok elidegenítése esetében. (BDtár XIII. 49.) 26. A Btk. 315. §. 2. esete alá eső közegészség elleni bűntett már az élet vagy testi épség veszélyeztetésének az elárusítóval, árubabocsátással vagy szétosztással való lehetővé tétele által jön létre. A Btk. 315. §. 2. büntetési tételében emiitett avalaki» alatt nem a tettesek vagy részesek, hanem csak az ezeken kivüli személyek érthetők. A társtettes halála esetében tehát ez a törvényhely a részesekre alkalmazást nem nyerhet. (Kúria 1927 dec. 20. B III. 9296/1926. sz.) Indokok: ... A vádlottak érdekében bejelentett semmisségi panaszok azért nem helytállók, mert a vádlottak a való tények szerint nemcsak elhallgatták a lépfenés tehénnek az egészségre veszélyes, illetőleg ártalmas tulajdonságát, hanem Sz. László vádlott a helyett, hogy a tehenet az orvosi utasításnak megfelelően a dögtéren elásatta volna, a tehén részeinek a sütőházba való beszállításánál maga is segített, majd cselédjeit a marharészek