Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. kir. törvényszék az elsőfokú ítéletnek a bűnjelek elkobzására vonatkozó részét, mert a bűnjelek — az üzleti könyvek és levelezések kivételével — részint bűncselekmény elkövetése útján szereztettek, részint pedig bűncselekmény elkövetésére szolgáltak (a nyomtatványok). A koronaügyész perorvoslata szerint ezen jogerős ítéletnek a bűnjelként lefoglalt letéti pénzösszegek elkobzását helybenhagyó része törvénysértő. A perorvoslat alapos. A Btk.-nek az elkobzásról szóló 61. §-a a törvénynek «A büntetések» című III. fejezetében foglaltatik. Ebből a körülményből, valamint a Kbtk. 25. §-ának szövegéből, valamint Bp. 327. §. e) pontjának rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy az elkobzás mellékbüntetés, amely az elítéltet bűnössége következményeként éri. Kimondotta ezt már a kir. Kúriának a B. H. T. IV. kötetébe 284. sz. alatt, a Bht. VI. kötetébe 586. sz. alatt felvett elvi határozataiban. A Bp. 327. §-ának második bekezdése a marasztaló ítélet kellékei között sorolja föl a Btk. 61. §-a szerint kimondandó elkobzás iránti rendelkezést, amiből a contrario az következik, hogy fölmentő ítéletében elkobzást kimondani nem lehet. Ezt a jogelvet viszont a kir. Kúriának a B. H. T. VII. kötetébe 771. sz. alatt felvett E. H. kimondotta már. Mindezekkel szemben annak a körülménynek, hogy a fölmentés mily okból, a Bp. 326. §. melyik pontja alapján történt, nincs, de nem is lehet jelentősége. Megsértette tehát az eljárt kir. törvényszék, mint fellebbviteli bíróság a fenti törvényes rendelkezéseket azáltal, hogy fölmentő ítéletében fenntartotta az elsőfokú ítéletnek a letéti pénzösszegnek elkobzására vonatkozó rendelkezését. De törvénysértő már a kir. járásbíróság ítéletének ezen összegek elkobzására vonatkozó rendelkezése is. A Btk. 61. §-a értelmében ugyanis, amely a Kbtk. 25. §-a szerint kihágások eseteiben is alkalmazandó, csak azon tárgyak kobozhatók el, amelyek vagy a bűncselekmény által hozattak létre, vagy pedig a bűncselekmény elkövetésére szolgáltak. Azok a pénzösszegek azonban, amelyeknek elkobzását a kir. járásbíróság kimondotta, a fenti tárgyak egyik csoportjába sem sorolhatók, mert a Btk. 61. §-ának szóbajöhető első esete nem a bűncselekmény által szerzett, hanem az azáltal létrehozott tárgyakra, pl. hamis pénz, fajtalanságot tartalmazó nyomtatvány vagy ábrázolat — vonatkozik . . . = A BHT 771. sz. a. közölt EH-ol I. BDlár XVIII. 71. — Árdrágítás esetében a tiltott módon beszerzett közszükségleti cikk elkobzására I. BHT 684. sz. (5. sz. JE döntvény.)