Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

88 Büntetőjogi Döntvénytár. szerint nem is gyakorolt döntő hatást fia ölési elhatározásának létrejöttére, hanem fia közlése után nem téve ellenvetést az ellen, hogy a fia a férjét megölje, a fia által már elhatározott ölés végrehajtásának módját illetően adott csak tanácsot, amikor köz­lésere a végrehajtás módját helytelenítve, azt a megjegyzést tette, hogy akasztás helyett vegyen inkább egy kést és vágja el az atyja nyakát. Özv. id. P. Flóriánnénak ebből a magatartásából s kijelentéséből kétségtelen, hogy ő maga is akarta azt, hogy a fia az ő férjét megölje, s tudta is azt, hogy a fia meg fogja ölni az atyját. Abból a valónak elfogadott tényből pedig, hogy özv. id. P. Flóriánnénak minden gyermekével szemben irányító hatása volt, s hogy ő gyermekeit az édesatyjuk iránt való gyű­löletben nevelte föl, kétségtelen az is, hogy ez a vádlott nagyon jól tudta azt, hogy az ő magatartása és kijelentése hatással lesz­nek a fiára, ifj. P. Flóriánra. S hogy tényleg hatással is volt, mutatja az a tény, hogy ifj. P. Flórián nem akként hajtotta végre elhatározását, amint ő akarta, vagyis akasztással, hanem akként, amint azt anyja tanácsolta neki, hogy késsel elvágta az atyja nyakát. Mindezeknél fogva a kir. Kúria arra a megnyugtató meg­győződésre jutott, hogy özv. id. P. Flóriánná magatartása és ki­jelentése minden kételyt kizáróan nem volt döntő tényezője ifj. P. Flórián ölésre irányuló akaratelhatározásának, hanem azokkal csak támogatta ifj. P. Flóriánnak az ölésre való elhatározását, s így a gyilkosság bűntettének elkövetését előre megfontoltan szán­dékosan előmozdította. A kir. Kúria e minősítési döntésének végül van egy lélek­tani oka is, amelynek szem előtt tartásával tért el a vádlott ja­vára az alsóbíróságok idevágó minősítésétől. Ez az ok a lelki folyamatok történéseinek, fejlődésének titkos, benső természete, amelynek megismeréséhez a bíró csak a külső magatartások, cselekvések s az ezeket kísérő tárgyi ele­mek, körülmények összegező egybevetése alapján juthat és pedig vagy emberileg biztos, vagy csak feltevéses, más lehetőségeket is tűrő eredménnyel. Igaz ugyan, hogy az előrebocsátolt részletekből az adott esetben az a benyomás támad, hogy özv. P. Flóriánné vádlott cselek­ménye a felbujtás vonalán mozog, de a részletek gondos össze­foglalásánál a kir. Kúriának mégsem állott módjában sem a tudás, sem a gondolkodás, sem az átélés erőivel ezt a benyo­mást biztos tudattá tenni és a vádbeli tettet a felbujtás fogalmi területén kétségtelen jogi valóságként megrögzíteni; mert az eny­hébb, e határozatban kifejezésre jutott felfogás jelentkező erős lehetősége a súlyosabb jogi értékelést aggályossá teszi. Amihez pedig aggály fér, azt a bírói lelkiismeret — a mindig szem előtt

Next

/
Thumbnails
Contents