Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. 37 19. Csak az felbujtó, aki döntő hatást gyakorol a bűncselekmény elkövetésének elhatározására. Nem lehet felbujtani azt, akiben már kialakult az ölésnek teltre kész elhatározása. Aki maga is akarta azt, hogy a fia az ő férjét megölje, s tudta is azt, hogy a fia meg fogja ölni az atyját is e tudatban tanácsot adott a fia által már elhatározott ölés végrehajtásának módját illetően, az nem felbujtó, hanem bűnsegéd. ^s ^ fi m 8460/1927 sz} Indokok: . . . Mindezeknek a tényeknek egybevetése és mérlegelése után a kir. Kúria úgy találta, hogy ifj. P. Flóriánban akkor, amikor anyjának kijelentette, hogy még az éjjel végezni log az atyjával, már nemcsak az atyja megölésének a gondolata, terve volt meg, hanem megvolt benne már a teltre kész elhatározása is, hogy az atyját még az éjjel meg fogja ölni; s hogy ezen elhatározása létrejöttének döntő tényezője az volt — amit különben e vádlott a nyomozás és a vizsgálat folyamán, de a főtárgyaláson is maga többízben kifejezetten be is ismert — hogy aznap délután anyja ellen végrehajtást foganatosítottak. Ez a tény pedig azért érlelte meg az atyja megölésének gondolatával már hónapok óta foglalkozott, az atyjával rossz viszonyban volt s az anyja által az atyja iránt való gyűlöletben nevelt e vádlottban az atyja megölésének benne már megvolt tervét teltrekész elhatározását, mert e végrehajtás után meggyőződött arról, hogy a vagyoni kérdések, amelyek miatt atyja és ennek családja közt állandó viszálykodások voltak, komoly fordulóponthoz értek, s atyja most már megszerezheti az egész vagyont. Ennek a megakadályozása pedig az atyjával rossz viszonyban volt e vádlottnak nagyon is az érdeke volt. De hogy milyen szilárd volt már ekkor ifj. P. Flóriánban az atyja megölésére vonatkozó tettrekész elhatározás, mutatja az a való tény is, hogy e vádlott ekkor nemcsak azt közölte az anyjával, hogy még az éjjel végezni fog az atyjával, hanem közölte vele mindjárt az általa elhatározott véghezvitel módját is, azt, hogy az atyját fel fogja akasztani. Meglévén tehát ifj. P. Flóriánban az atyja megölésére vonatkozó tettrekész elhatározás már az anyjával való közlésnek jelzett megtételekor, nem volt semmi szükség arra, hogy özv. id. P. Flóriánné a fiára ebben az irányban még döntő hatást gyakoroljon. De özv. id. P. Flóriánné a tényállásban ismertetett ezt követő magatartásával és kijelentéseivel a kir. Kúrái megítélése