Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. 1 és a harmadik szerződő fél közt származnak. A iörvénynek abból a további rendelkezéséből azonban, hogy a bizományos az ügylet megkötését más (a megbízó) részére eszközli, nyilvánvaló, hogy az előbb említett jogviszony is csak kifelé, a harmadikkal szemben való, külső viszonyra áll fenn, a bizományos és a megbízó közötti, belső viszonyra ellenben nem. A bizományos tehát, a megbízás teljesítése után, a megbízónak nemcsak elszámolni, hanem egyúttal neki mindazt kiadni tartozik, ami az ügyletből kiadásán, bizományi díján és azonfelül, amit az ügyletre szükségkép vagy hasznosan fordított (keresk. törvény 377. §.), fennmarad, amiként ilyen értelemben a keresk. törvény 369. $-a rendelkezik is. Az e helyütt irányadó ténymegállapítás szerint azonban a vádlott, aki 1925. évi február, március és április hónapokra mint bizományi árus a «Népszava» című politikai napilap példányait eladta, ebbeli kötelezettségének nem tett eleget, mert az eladott lappéldányokért befolyt 4.624,200 koronát a saját céljaira elköltötte. A lappéldányokért befolyt pénz helyettesíthető dolog lévén, a vádlottnak az az eljárása, hogy ezt a pénzt nem külön, hanem a trafik és egyéb bolti cikkekért befolyt pénzekkel együtt abban a kasszában kezelte, melyből a legsürgősebb fizetéseket teljesítette, egymagában nem lenne kifogásolható. Ámde ez, a vádlott cselekményének bűncselekménnyé minősülését, szándék hiányában, csak akkor zárná ki, ha a vádlott megtérítési szándéka már akkor, amikor a lappéldányokért befolyt pénzt a közös kasszából más célra felhasználta, nem csupán meg volt volna, hanem megtérítési szándékának kivihetőségét, vagyoni helyzeténél és viszonyainál fogva biztosra vehette és a kötelezettségének, megbízójával szemben, mihelyt kívánta, meg is felelt volna. A vádlottnak azonban, a megállapított tényállásból kitűnő vagyoni helyzeténél és viszonyainál fogva akkor, amikor a lappéldányokért befolyt pénzt más célra felhasználta, tudnia kellett, hogy az így felhasznált összeget megtéríteni, kellő időben, nem lesz képes. Mindezeknél fogva és mert a törvény a sikkasztáshoz különös károkozási célzatot nem kíván meg: nem tévedtek az alsóbbfokú bíróságok abban, hogy a vád alapjául szolgáló tett megállapítja a sikkasztás tényálladékát. = Bizományos sikkasztása : BDtár XX. öl., 63. — Helyettesíthető dolog elsikkasztása : BDtár XX. 62. 10. Az úgynevezett tanácsköztársaság idején működött forradalmi tömény szék tagjának felelőssége. 2*