Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár, Tévédéit tehát ;i kir. ítélőtábla, midőn a vádlott bűnösségét ebben az irányban meg nem állapítotia. Meri igaz ugyan, hogy a szóbaníorgó sajlórendőri vétségnek is a kérdésben forgó terjesztés volt a végrehajtási cselekménye, de ez a körülmény egyáltalán nem létesíleit a két vádbeli bűncselekmény közölt cselekménységet, mert hiszen, ha a jogtárgy más-más és a törvényileg védett jogi értékek egymástól különböznek, mint a fennforgó esetben, akkor a közös végrehajtási cselekmény az anyagi halmazat fennforgását egyáltalán nem zárja ki. A sajtórendőri vétség joglárgya a jelen esetben a sajtórendészet, az izgatásé pedig a közbéke és a társadalmi nyugalom volt. Ezenfelül a sajlórendőri vétségnek elütő tényálladéki eleme az impressum hiánya és a terjesztőnek csakis erről kell tudomással bírnia, ellenben egyáltalán nem törvényi kelléke, hogy a terjesztő a terjesztendő nyomtatvány tartalmát is ismerje, sőt ;i tartalom ismerése, mint a fentiekből látható, egy oly többlet, melynél fogva még egy további jogsérelem állhat elő. Minlhogy tehát a szóban levő sajlórendőri vétség, a törvényi ismérvek és a jogsérelem különbözőségénél fogva egyáltalán nem absorbeálható, a bár nagyobb, de elütő tényálladékú izgatás által ennélfogva az adott esetben cselekménységről, vagyis úgynevezeti eszményi halmazatról szó sem lehet. Ezekből az okokból a vádiolt bűnössége a Btk. 472. §-nak i. bekezdése szerinti izgatás miatt is meg volt állapítandó. = Izgató tartalmú sajtótermék teriesztőjének felelőssége: BDlárW. 164. BDtár XX. 20. A terjesztőnek csupán sajtójogi lelelóséerevonását zárja ki a BHT 433. sz. a. közölt EH. 5. /. Hitelrontás és rágalmazás esetében más-más tettről és más-más jogtárgyak sérelméről van szó. Ha a sértett hitelrontás miatt tett magánindítványt, a rágalmazás üldözését azonban nem kívánta, rágalmazást nem lehet megállapítani. — //. Az a sértett, akit a kir. ügyészség a vád képviseletének megtagadásáról nem értesített, ettől az elállástól számított 30 nap elteltével már nem veheti át a vád képviseletét. _ . (Kúria 1927 nov. 8. B I. 3796/1926. sz.) Indokok: ... A vád tárgya a Bv. 24. §-a szerinti hitelrontás vétsége a feljelenlésben foglalt tett alapján. Ezt a vádat a sérteti teljesen azonos szövegezéssel mindvégig fentartotta. sőt még a semmisségi panaszt is azért jelentette be, mert a vádlott