Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. 2A. §. 3. bek. alá eső vétség anyagi halmazata. 11. Izgató tartalmú sajtóterméknek terjesztése, ha a terjesztő a tartalmat ismerte, a Btk. 172. §. 2. bek alá esik. — III. A St. 24-. §. 3. bek. alá eső vétségnek csupán az impressum hiánya törvényi kelléke, de nem az, hogy a terjesztő a sajtótermék tartalmát is osmerje. (Kúria, 1927 nov. 8. B 1. 3104/1926. sz.) Indokok: .... A kii*. ítélőtábla azért mellőzte a vádlott bűnösségének a vádbeli izgatás bűntettében való megállapítását, mivel szerinte sajló úiján elkövetett bűncselekmény forogván fenn, a vádlott, mint pusztán csak terjesztője a szóban forgó nyomtatványnak, kívül esik a St. 33. és következő §-ai szerinti fokozatos felelősségen, mihez képes a röpirat tartalmáért, bár azt ismerte, felelősségre vonható nem volt, hanem felel egyedül a terjesztésért, amely cselekvősége pedig csupán a St. 24. §-nak 3. pontja szerinti sajtórendőri vétség tényálladékát meríti ki. Ez az érvelés téves. A Btk. 171. §-a szerint ugyanis az izgatás elkövetési módozatának egyike az izgató tartalommal bíró nyomtatvány terjesztése és mint ilyen elkövetési cselekményévé válhatik a Btk. 172. §-nak 2. bekezdése szerinti izgatásnak is. Az ilyen izgató tartalmú nyomtatványoknak tartalmuk ismerése mellett való terjesztése tehát, ha annak tartalma az osztály, felekezet vagy nemzetiség elleni gyűlölet felkellésére alkalmas és ha a tettes azt ennek tudatában terjeszti, a Btk. 172. §. 2. bekezdésében meghaiározott izgatás fogalma alá esik s azért a terjesztő ezen törvényhely alapján is felelős. A jelen esetben pedig mindezen kellék megvolt, mert való tény, hogy a vádlott az adott esetben 70 darab ily vádbeli nyomtatványt a bányamunkások között terjesztett és való tény az is, hogy ő annak tartalmát ismerte. Minthogy pedig a kir. Kúria megismerése szerint ezen nyomtatvány szövege osztály elleni gyűlölet felkellésére alkalmas volt; minthogy a vádlott a nyomtatványt ezen alkalmas vollának tudatában terjesztette a bányamunkások között, akikkel szemben a kereszlényszocialista munkásság és általában a polgári közép- és felsőosztály, akikre a gyűlöletkeliési tevékenykedés vonatkozóit, külön társadalmi összességnek, vagyis oszlálynak tekintendő: ennélfogva a nevezeit vádlott cselekvőségének ez a része a Bik. 172. §-nak 2. bekezdése első télelében meghatározott osztály elleni izgatás minden ismérvét kimerítette.