Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. nyull tény di/famáló volta. II. A büntetőbíróság semmiféle társadalmi fórum (p. o. kaszinó választ­mány) határozatát nem ismerheti el olyan döntő hatályúnak, hogy abból magából feltétlenül valaki­nek erkölcsi megsemmisülésére szabadna következ­tetni. Kaszinó választmánynak kizáró határozata önmagában nem oly bizonyíték, amelyre csak egy­szerűen utalni kell, amidőn valakire az erkölcsi meg­semmisülés bélyegét akarják rásütni. (Kúria 1927 okt. 18. B I. 954-/1927. sz.) Indokok.... Valamely tényre közvetlen utaló és becsületsértést magában foglaló kifejezés, a tény valósága esetén is, csak akkor vonható a Bv. 16. §-ának rendelkezése alá, ha a kifejezés hasz­nálatára a való lény kellő alapot nyújt. Másszóval, ha a kifeje­zésben foglalt sértés nem súlyosabb, mint a valónak bizonyult tény diffaniáló volta, tehát a megsértett személy erkölcsi értéke szempontjából a tény és a használt kifejezés egyenlő súlyú. A kir. törvényszék ítéletének indokolásában arra utal. hogy az általános társadalmi felfogás szerint a kaszinói egyesületek hivatva vannak bíráskodást gyakorolni tagjaik erkölcsi integri­tása felett és hogy a kizárás ténye az uralkodó társadalmi fel­fogás szerint az illető tagra nézve egyenlő a társadalmi lehetet­lenüléssel és erkölcsi megsemmisüléssel. Ezt az indokolást a kir. Kúria semmiesetre sem teheti ma­gáévá. Nincs elfogadható alapja annak a megállapításnak, hogy a társadalmi felfogás általánosságban ilyen jelentőséget tulajdoní­tana a kaszinói választmányi határozatoknak és ahhoz ilyen sú­lyos konzekvenciákat fűzne. De ettől eltekintve, legyen a társa­dalmi felfogás bármilyen a kaszinói határozatokkal szemben, a büntető bíróság ítéletének indokolását ügydöntő kérdésben arra nem alapíthatja. A büntető bíróság semmiféle társadalmi fórum határozatát nem ismerheti el olyan döntő hatályúnak, hogy abból magából fellétlenül valakinek erkölcsi megsemmisülésére szabadna következtetni. A kaszinói választmányok határozatát sem fogad­hatja el tehát a bíróság oly meggyőző bizonyítéknak, amelyre csak egyszerűen utalni kell, amidőn valakire az erkölcsi meg­semmisülés bélyegét akarják rásülni. És pedig annál kevésbbé, mert a kaszinóból való kizárás okául az is szolgálhat, hogy a kaszinó rendjét az illető tag súlyosan megsértette, ami pedig semmi összefüggésben nincs az erkölcsi integritással. Igaz, hogy az elsőfokú bíróság tényként azt is megállapította, hogy a letenvei

Next

/
Thumbnails
Contents