Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

6 Hiintelöjogi Döntvénytár. kaszinó fenntemlített határozatának indokául a főmagánvádló által a Hangya szövetkezetnél elkövetett állítólagos visszaélések szolgáltak, továbbá, hogy főmagánvádló a kizárási határozatot a kaszinó közgyűléséhe? meg nem fellebbezte. Ezek a tények az említett kaszinói választmányi határozat diffamáló voltát és bizonyító erejét semmivel nem fokozzák. A főmagánvádló által állítólag elkövetett visszaélésekre a kir. törvényszék a ténymegállapítást ki nem terjesztette, ellenben lényként megállapította azt, hogy a nagykanizsai kir. ügyészség 1926. évi április 18-án kelt határozatával főmagánvádlóval szemben a Hangya szövetkezet sérelmére elkövetett állítólagos bűncselekmények miatt a nyomozást megszüntette. Abból a körülményből, hogy főmagánvádló a kaszinói választmány határozatát meg nem fellebbezte, nem lehet arra következtetni, hogy főmagánvádló azt magára nézve sérelmesnek nem tartotta, csupán arra, hogy a határozat indokául felhozott körülmények elbírálására a kaszinói közgyűlés illetékességét sem ismerte el. Ezek szerint az alsófokú bíróságok tévesen állapították meg, hogy a vádlott által használt, valamely tényre utaló, sértő kifejezés valósága bizonyítást nyert és ehhez képest tévesen mentették fel vádlottat. = Súly, erő és lényei; tekintetében oly bizonyítékokat kell szolgáltatnia a vádlottnak, amelyek a vádbeli tényállítással teljesen egyenértékűek : BDiár XVII. i. — Egyensúly az állított és bizonyított tények között: BDtár XII. 74. 3. /. Fizetésképtelen az, aki üzlete menetét csakis heti 4—5°/o-os kosztpénzek felvételével tudta fenntartani és a kosztpénzek legnagyobb részét is az előzőleg felvett kölcsönök kamatai fedezésére kellett fordítania. — Elvileg a csalárd vagy vétkes bukás melleit a közönséges csalás megállapításának nincs törvényi akadálya. A csalárd bukásnak in fraudem creditorum-ja nem azonos az egyes hitelező ellen használt személyt személyesen megtévesztő fondorlattal; a csalárd bukásnál a tettes a saját vagyonával rendelkezve, a tömegtől vagyont elvon, azt csökkenti, — a közönséges csalásnál ellenben az egyes hitelezőnek vagyonában okozott kár legtöbbször a tömegvagyont gyarapítja s a quota szerint való kielégítést emeli: a csalárd bukásnál a kár be-