Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. kötelezve van. Ez az álláspont ugyanis teljesen összetéveszti, illetve azonosítja egyrészt a hatóságoknak és közegeiknek, másrészt a közhivatalnokoknak osztályát, melyet pedig a Hv. éppúgy, mint a Btk. tette, élesen külön tart. Amint a Hv. javaslatának miniszteri indokolása meghatározza: a két kategória továbbra is nem az egybevágó, hanem az egymást metsző körökkel jelképezhető (pl. a közjegyző közhivatalnok, de ha nem hatóság megbízásából jár el: nem hatóság közege; viszont az autóbusz kalauza hatósági közeg, de nem egyszersmind közhivatalnok). Valamely egyénnek hatósági vagy hatósági közegi jellege tehát nem a Btk. 461. §-a alapján, hanem ettől függetlenül a Hv. rendelkezései alapján állapítandó meg. Ami különösen a jelen ügyben vitatott hatósági közeget illeti, erre nézve a Hv. 4. és 5. §-ai rendelkeznek. A 4. §. a közeget a halósággal (1. §.) és a hatóságnak tagjával állítja szembe s e §. értelmében «közeg az államigazgatásnak oly szerve, amelyik szolgálatánál vagy különös megbízásánál fogva akár kijelentéssel, akár valósítással valamely hatóságnak vagy pedig hatóság valamely tagjának rendelkezése, vezetése, felügyelete, ellenőrzése alatt államigazgatási feladatot teljesít)). Viszont az 5. §. kiterjeszti a közeg részére biztosított védelmet olyanokra, akik ebben — a közeg elnevezés közjogi értelme szerint — különben nem részesülnének, akik azonban államigazgatási tennivalót pótló feladatot töltenek be. A törvény szerint az 5. §-ban felsorolt ezeket a közegeket is úgy kell tekinteni, mintha hatóság közegei volnának (pedig tulajdonképpen nem azok), azonban büntetőjogi védelmüket a hatósági felesketéshez köti. Az 5. §-nak ez a rendelkezése nem irányadó azonban akkor, ha a benne felsorolt személyek valamelyike felől a 4. §. rendelkezik. Az eldöntendő kérdés tehát a körül forog, hogy J. György a 4. §. értelmében hatósági közeg-e, avagy az 5. §. értelmében csupán ilyennek tekintendő. Az utóbbi esetben a Hv. védelme alatt csak akkor ál!, ha hatóság által föleskettetett. Az irányadó tényállás szerint J. György Cs. r. tanácsú város szolgálatában a hajóhídnál mint felügyelő ellenőr van alkalmazva s mint hajóhídi felügyelő-ellenőrnek az volt a hivatása, hogy a kocsiknak a Tiszahídra való ráhajtását ellenőrizze olymódon, hogy minden alkalommal jelt adott arra, hogy a hídra a kocsik melyik oldalról hajthatnak fel. Ez az alkalmaztatása ideiglenes volt és hivatali esküt nem tett. A kir. Kúria megállapítja, hogy J. Györgynek ez a tevékenysége ugyan nem államigazgatási feladat, azonban ezzel egyjelentőségű municipális közigazgatási teendő volt s minthogy ezt J. György a városi hatóság rendelkezése folytán teljesítette, ő a Hv. 4. £-a