Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

134 Büntetőjogi Döntvénytár. értelmében valóságos hatósági közeg, s így ebbeli minőségének megállapítása nem függ attól, hogy tett-e le hatósági esküt. Ennek folytán nem tévedtek az alsóbíróságok akkor, midőn a vádlottat a hatósági közeg elleni erőszak vétségében bűnösnek nyilvánították . . . = Időhöz kötötten alkalmazott hatósági közeg: BDtár II. 212. 98. Szerkesztőség meg rágalmazása esetében a sértett nevében a felelős szerkesztő előterjesztheti a magánindítuányt ^8 qÚ 2 B { 1016/1928< sz ) Indokok: ... A kir. ítélőtábla helyes indokolással állapította meg, hogy a cselekmény sértettjeként az «Új Nemzedék* című időszaki lap szerkesztőségét, mint személyösszeséget kell tekinteni. A vádbeli sajtóközleményben foglalt állítások ugyanis, amelyek a nevezett napilap előző cikkeinek tárgyaira is világos utalást tartalmaznak, kétségkívül a lap szerkesztősége és nem annak tulajdonosa ellen irányuló sértéseknek kell tekinteni. De helytálló indokolással állapította meg a kir. ítélőtábla azt is, hogy a sértett szerkesztőség nevében a felelős szerkesztő jogosult volt az eljárás megindításához megkívánt magánindítványt előlerjeszteni . . . = V. ö. BDtár XXI. 12., 45. 99. A Btk. W6. §-ában említett «kár» alatt bárminő joghátrány értendő, tehát az is, ami abból származik, hogy a vádlott a hatósági közeg arcképes igazolványát kettétépte. (Kúria 1928 szept. 26. b II. 1554/ 1927. sz.) Indokok: ... A ténymegállapítás szerint a budapesti m. kir. távíró és távbeszélő igazgatóság utasítása folytán I. Gábor a távbeszélő leszerelése végett megjelent a Hadirokkantakat foglalkoztató és gyámolító szövetkezet helyiségében, ahol a m. kir. távíró és távbeszélő igazgatóság által részére kiállított arcképes igazolványát a vádlottnak felmutatta, aki azt kettétépte és I. Gábort a helyiségből kiutasította; amikor pedig I. Gábor az arcképes igazolványát visszakövetelte, vádlott arculütéssel fenyegette és távozóban őt hátba rúgta. E tényállás mellett a kir. ítélőtábla azért mentette fel a vádlottat a Btk. 406. §-ában meghatározott okirathamisítás vádja alul, mert szerinte a vádlott tettéből hiányzik a