Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

124 Büntetőjogi Döntvénytár. benne az ölés gondolata és ezt nyomban követte is a tett. A kir. Kúria az erős felindulást, amely vádlottat a bűntett elkövetésére vezette, lélektanilag is vizsgálván úgy találta, hogy sértettnek durva, emberietlen viselkedése igen alkalmas volt a multak fájó emlékei által amúgy is meggyötört, a lelkiélete egyensúlyát el­vesztett vádlottnál a legnagyobbfokú elkeseredés, erős felindulás kiváltására. Ez az erős felindulás gyakorolt kényszert a vádlott akarati képességére, az erős felindulás tette elhamarkodottá el­határozását. Igaz, hogy vádlott a revolvert még 1927. év húsvét táján beszerezte, abból próba lövéseket tett és a bűncselekményt e revolverrel követte el, azonban e tények, a történeti események láncolata, az érzelmek pszichológiája szerint csakis annak fel­tevésére jogosítanak fel, hogy vádlott a sértett viselkedése okozta mély elkeseredettségében az ölés gondolatával előbb is foglalko­zott, de e gondolat csak a vádbeli időben, a lélek rögtöni zavaró rohamában izmosodott szándékká . . . 87. A II. Bn. 28. §. alá eső semmisségi ok, hogy az'alsóbíróság a II. Bn. 3. §. 2. bek-ben foglalt ren­delkezés ellenére nem szabott ki mellékbüntetésként pénzbüntetést árdrágító visszaélés esetén, jóllehet a vádlottnak megfelelő keresete volt. (Kúria 1928 aug. 8. Bsz. 4089/1928. sz.) Indokok : ...AH. Bn. 3. §. 2. bek. szerint abban az eset­ben, ha a vádlottnak megfelelő vagyona, jövedelme vagy keresete van, a szabadságvesztés büntetés mellett a nyereségvágyból el­követett cselekmények esetén — tehát árdrágító visszaélés bűn­tette vagy vétsége esetén is — mellékbüntetésként kell pénzbün­tetést kiszabni. Minthogy a vádlottról, aki olajáruknak nagyban való eladá­sával foglalkozott és aki jelenleg is magántisztviselő, az, hogy nem volna ((megfelelő keresete)) nem állítható, tévedett az uzsora­bíróság, midőn a megállapított tényállásból azt a jogi következ­tetést vonta le, hogy vádlott a pénzbüntetés mint mellékbüntetés kiszabhatására szükségelt ((megfelelő keresetleb nem rendelkeznék. Minlhogy ezek szerint az uzsorabíróság a II. Bn. 3. Ü 2. bek.-nek a pénzbüntetés mint mellékbüntetés alkalmazására vonatkozó rendelkezését tévesen alkalmazta és ezzel a II. Bn. 28. §-ában meghatározott semmisségi okra nyújtott alapot, a kir. Kúria, az uzsorabíróság ítéletének a büntetés kiszabására vonat­kozó részét megsemmisítette . . .

Next

/
Thumbnails
Contents