Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

Büntetőjogi Döntvénytár. 107 helyes indokokat is, a kir. Kúria szintén alaptalannak ismerte fel s azt, mint ilyent a Bpn. 36. §. értelmében elutasította. Ellenben, habár a kir. Kúria nem osztozik abban a felfogásban, hogy a vádlott terhére rótt cselekmények anyagi bűnhalmazatot alkotnak, a kir. Kúria alaposnak találta a kir. főügyész semmisségi panaszának a Bp. 385. §. 1. b) pontjára fektetett részét, melyet azért jelentett be, mert a vádbeli telt az 1922. évi január hó 25-én, 1922. évi július hó 13-án és 1922. évi augusztus hó 1-én kelt cikkeket illetően is nem az 1921 : III. tc. 7. §-a 2. bekezdésének 1. tétele szerint minősíltetelt, míg ebből kifolyóan alaptalanként elutasította a védő panaszának ugyancsak a Bp. 385. §-a 1. b) pontja alapján, abból az okból bejelentett részét, mert szerinte az alsófokú bíróságok, figyelemmel arra, hogy a vádlott cselekvőségéből valamely külföldi államnak vagy szervezetnek a magyar állam vagy magyar nemzet elleni ellenséges cselekvésre való indítására irányuló célzat teljességgel hiányzott, vádlottnak az 1921. évi május hó 28-án megjelent «Magyar levél magyarokhoz)) című cikkel kapcsolatos vádbeli tettét tévesen minősítették az 1921 : III. tc. 7. §. 2. bekezdésének 1. tétele szerinti bűntettnek. A kir. Kúria e döntésének részletes indokolása előtt szükségesnek találja annak a hangsúlyozását, hogy az adott esetben külföldön elkövetett bűncselekményről lévén szó, a kir. Kúriának a BHT.-ba felvett 800. számú elvi jelentőségű határozatára való tekintettel az alsófokú bíróságok a vád alapjául szolgáló bűncselekményeket helyesen minősítették sajtó útján elkövetett bűncselekmények helyett közbűncselekményeknek és hogy ugyancsak a kir. Kúriának a BHT.-ba felvett 836. számú elvi jelentőségű határozata szerint a bűnösség és minősítés megállapításánál nem az ítélet rendelkező, úgynevezett megjelölő része, hanem az ítélet indokolásában valónak, tehát bizonyítottnak vett tényállás az irányadó. Már pedig a valónak vett s a Bpn. 33. §. végbekezdése értelmében a kir. Kúria határozatának kötelezően irányadó alapjául szolgáló másodbírósági ténymegállapításból és az annak anyagát szolgáltató hírlapi cikkek tartalmából nyilvánvaló, hogy a «Jövő)) című, Bécsben magyar nyelven megjelent politikai napilap az úgynevezett októbristák, tehát az 1918. évi október havában Magyarországon kitört forradalom bel- és külföldi hívei érdekében alapíttatott és tartatott fenn. Az ő elveiket volt hivatva ez a lap propagálni és újból való hatalomra jutásukat előkészíteni. E célból az említett lap 1921. évi február havától 1923. évi május haváig tartó fennállása alatt igen számos cikkében Magyarország kormányzóját, kormányférfiak és egész fennálló kormányrendszerét