Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 21. kötet (Budapest, 1929)

108 Büntetőjogi Döntvénytár. a legádázabb gyűlölettel támadta, azzal vádolva meg az ország vezetőit, hogy titkosan fegyverkeznek, rablógyilkos bandákat szerveznek és tartanak fenn, melyek az utódállamokat megtámadni készülnek vagy azokat legalább is állandóan nyugtalanítják, pogromokat akarnak rendezni és Európa békéjét állandóan veszélyeztetik. Nem tisztelnek sem nemzetközi morált, sem szerződést, csak az erőszaknak engednek és az ország szomszédait állandó fegyveres készenlétre kényszerítik. Ezen cikkek szerint továbbá Magyarországban nincs rend, nincs törvénytisztelet és ott rablók és gyilkosok garázdálkodnak, amiben a hadsereg is részt vesz és az 1922. évi március 19-iki számában a lap egyik cikkében egyenesen felhívást intéz a ((művelt világ demokratikus és szocialista szervezeteihez, hogy fordítsák tekintetüket Magyarország felé és emeljék fel tiltakozó szavukat)). Ezt az uszító szellemet és irányzatos tevékenységet bizonyítja az első- és másodbírósági főtárgyalásokon ismertetett és különösen az első- és másodfokú ítéletekben idézett újságcikkek mellett Garami Ernő, a «Jövő» akkori főszerkesztőjének ((Forrongó Magyarország)) című könyve is (205—207. o.). És ez az uszítás célzatosan és természetszerűen abban az időben érte el tetőpontját, amidőn a trianoni békeszerződés már alá volt írva és annak becikkelyezése, továbbá Magvarországnak a népszövetségbe való fel-' vétele küszöbön állolt és amikor a nyugatmagyarországi, a pécsbaranyai események és Károly király visszatérési kísérlete miatt az utódállamok úgyis íokozottabb bizalmatlansággal és idegességgel viseltettek Magyarország iránt. Szóval ezek a céltudatos és heves támadások az említett lap részéről az országot éppen sorsdöntő óráiban érték és hogy nem eredmény nélkül, az kitűnik Göndör Ferencnek ((Vallomások könyve» című könyvéből is (225—226. oldalon); de az úgynevezett emigráció működésének eredménye volt az 1920. évi külföldi munkásbojkott is, ami ugyancsak a most említett könyv vonatkozó szövegével nyert bizonyítást. A ((Jövő)) című lapnak ez az iránya s munkatársainak ennek megfelelő működése kizáróan egy cél szolgálatában állolt: Magyarország kormányzóját, annak egész kormányrendszerét és kormányférfiait akár a népszövetség útján, akár pedig valamely kis- vagy nagyántántbeli hatalom közbelépésével a helyükről eltávolíttatni és az oktróbistákat, mint szerintük bevált és közismert jó demokratákat ismét hatalomhoz juttatni. Ennek a lapnak volt a vádlott állandó munkatársa alapításától úgyszólván megszűntéig, mintegy két éven keresztül. Ebbe a lapba a vádlott több, mint száz cikket írt és természetes, hogy a lapot állandóan olvasta is, tehát teljes mértékben ismerte annak irányzatát, törekvéseit és egész szellemét.