Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

IV Tartalommutató. La f» VI. FEJEZET. A szándék és gondatlanság. 75. §. 1. 111. A felettes hatóság parancsára cselekvés csak abban az esetben mentes a büntetőjogi következmények alól, ha a parancsoló egyénisége és a parancs összes körülményei okszerűen azt a hitet kelthetik az alárendelt helyzetben lévő engedelmeskedőben, hogy nem büntetendő cselekmény (kriminalitás) van szóban, amely eset azonban ki van zárva akkor, amikor a parancsolt cselekvés már önmagában büntetendő cselekmény ismérveit tünteti fel 1 VII. FKJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 79. §. 53. Csak az a védelem jogos, amely szükséges a jogtalan és közvetlen megtámadásnak elhárítására. A jogos védelem határának tudatos, bosszúból eredő áthágása nem büntetlen. 129 55. Ha olyan aggasztó körülmények egyáltalában nem merültek fel, amelyek alkalmasak lettek volna arra, hogy a vádlottban az ő közvetlen megtámadtatásának a gondolatát és érzését felkeltsék : jogos védelemre a vádlott nem hivatkozhatik. A jogos védelem határainak ijedtségből és megzavarodásból való menthető túllépése csak akkor kerülhet szóba, ha ténybeli előzménye és jogi előfeltételeként a jogos védelem megállapítást nyert 131 92. f. 34. 11. Ha a bíróság a Btk. 92. §-ának alkalmazásával főbüntetésként szabadságvesztésbüntetés helyett pénzbüntetést szab ki, akkor — oly esetben, amikor a törvény az illető cselekményre mellékbüntetésül oly pénzbüntetést rendel kiszabni, amelyiknek legkisebb mértéke magasabb a pénzbüntetésnek a Btk. 26. §-ában megállapított általános legkisebb mértékénél (speciális minimum) — a mellékbüntetésként alkalmazott pénzbüntetést is a törvényben meghatározott legkisebb mértéken alul kell kiszabnia 107 VIII. FEJEZET. A bűnhalmazat. 3. Az üzletszerűen elkövetett lopások egymással anyagi halmazatban állanak 19 14. A St. a cselekményt műszakilag határozza meg a nyomtatvány elkészítésében és forgalomba hozatalában ; következéskép minden egyes sajtóközlemény egy-egy bevégzett cselekményt jelent, amivel szemben a több sajtótermékben folytatásokban megjelent közleménynek irodalmi összefüggése nem szolgálhat indokul az anyagi bűnhalmazat mellőzésével a cselekmény egységének, illetve folytatólagosságának megállapítására 80 20. I. Ahol a Btk. második része ellenkezőt nem rendel, a deliktum egység vagy többség fennforgása nem a cél egységén, hanem azon sarkal, hogy a cselekmény megvalósítja-e más-