Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

i6 Búnlclőjogi Döntvénytár ményl nem tartalmaz, hanem csak jogos kritikát; de ha bűncselekményről szó lehetne is, az időközben elévült. A bűnvádi eljárás megindításához szükséges felhatalmazás hiánya a Bp. 384. §. 11. ponlja alapján alaki okon a törvényes vád hiányát vitatja, tehát kapcsolatos a Bp. 385. §. 1. c) pontja alá eső anyagi jogi panasszal, amely viszont a bekövetkezett elévülés megállapítását kéri; mert ez megszünteti az időközben megadott felhatalmazás joghatályosságát. A semmisségi panasz alaptalan. A jogilag vitás kérdés az, vájjon a főmagánvádra lefolytatott alapperbeli eljárás összes bírói intézkedéseivel, ítéleteivel és határozataival az időközben megadott felhatalmazás nóvuma alapján folyamatba telt újrafelvételi bűnperben az elévülés nézőpontjából olybá veendő-e, mint amelynek a sajtóvétségi elévülésre (St. 48. §.) vonatkozóan a Btk. 108. §-ában körülírt félbeszakító jogi hatása nincs, vagy ellenkezően ? Az első esetben a felhatalmazás nem joghatályos, a bűnperkérdés érdemben szóba nem jöhet s helyes az elsőfokú bíróságnak ítélete, amely az alapperben felhatalmazás hiánya okából hozott felmentő ítéletet hatályában fenntartja; a második esetben viszont helyes a kir. ítélőtáblának bűnösségét kimondó, büntető ítélete, amelynek alapja az, hogy az alapper lefolytatása az elévülés bekövetkeztét megakadályozta, a felhatalmazás joghatályos, mert a hat havi elévülés bekövetkezte előtt adatolt meg, a vád törvényes s a bűnügy érdemben volt elbírálandó. A kir. Kúria ezt a jogi felfogást teszi magáévá. A tábla ezen ítélete ellen beadott perorvoslat elutasításánál a kir. Kúria elfogadja a kir. ítélőtábla idevonatkozó jogi indokait is, kivéve azt, hogy a Bp. 4. §-ában foglalt rendelkezés megszegése nincs semmisség terhével tillva, mert hiszen a felhatalmazás hiánya a Bp. 384. §. 11. pontja és 385. §. 1. c) pontja szerint alaki és anyagi semmisségi okon panasz tárgyává tehető, sőt hivatalból is észlelendő. A Bp. 4. §-ában foglalt perjogi szabály ugyanis csak a büntetőjogi igény bejelenlésére, érvényesítésére vonatkozó per előfeltételről szól, amely jelentőségének lényege szerint éppen oly elbírálás alá esik, mint a magánindílvány előfeltétele; s így ha a vádbeli bűncselekmény miatt a vádlott ellen akármely előfeltétel alapján a bűnvádi eljárás megindul, folyik, továbbá, ha ennek során bírói intézkedések történtek, határozatok hozatlak, ezeknek jogi hatása nem szűnik meg azért, mert utóbb a perföltételekben változás történt. Ez áll az elévülésre is, mert hiszen az elévülésnek az alapindoka az, hogy a bűncselekmény miatt annak elkövetője ellen