Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Döntvénytár. 37 92. §-ában kifejezve nincs, amiről pedig a törvény nem szói, az a bíró tetszése szerint bele nem képzelheti. Továbbá a Btk. különös részének törvényes tényálladékot körülíró, minősítő körülményeket körültekintően elősoroló, a büntetendő cselekményeknek bűntetti vagy vétségi minőségét tüzetesen kiemelő s mindenütt a fő- és mellékbüntetési tételeket, nemkülönben egyéb járulékos körülményeket is gondosan megállapító tartalmával szemben a Btk. 20. §-ának valójában csak akadémikus jelentősége van, s föltenni sem szabad, hogy ha a Btk. az 1-ső szakaszának első bekezdésében foglalt vezérelvet kivétellel meggyengíteni akarta volna, azt homályos vonatkozásban, távoli sejtésként csak egy nem is okvetlenül szükséges bekezdésnek egy melléktételében odavetve telte volna meg. Az ily eredményekkel járó törvényértelmezést a kir. Kúria nem teheti magáévá s így kötelessége, hogy egy régi, talán a törvény előmunkálataitól befolyásolt tévedést megszüntessen, mert valamely törvényre vonatkozó előmunkálatok során, bármily tekintély részéről felvetett akarat csak akkor irányíthatja a bírói gyakorlatot, ha annak magából a törvényből is kimutatható alapja van, e nélkül azonban a törvény nem fedi a legtiszteletreméltóbb véleményt sem, amely így a törvény magyarázatánál, következésképp annak alkalmazásánál sem lehet irányadó. Ha ez nem így volna s az említett alapon a Btk. 92. §-ának alkalmazása folytán a vétségi büntetéssel sújtott bűntett minden vonatkozásban vétséggé válnék, akkor a bűncselekmények hármas felosztása egy új vétségkategóriával bővülne ; egy oly vétséggel, amely alkotó elemei és a törvény vonatkozó rendelkezései szerint kétségtelenül bűntett ugyan, de a bírói büntetése szerint mégis elképzelt vétség, vagyis oly ellentétekből összerótt deliktumtípus, amelynek — a Btk. egész vonalán egyébként kifogástalan — összhangba olvadó constitutiv elemeit a törvény sehol sem határozza meg, de amelyről tudjuk, hogy képzelt létét az enyhítő és súlyosító körülmények bírói mérlegelésének köszöni, ami a törvény szerint való bűnösség kötelező megállapítása után a büntetési következmény kirovása közben történvén meg, jogilag kifogástalan cserének éppen nem mondható. Dogmatikus büntetőjogi rendszerben ily ellentétes elemekből álló képlet felvétele lehetetlen. V. A Btk. 1. §-ának második bekezdésében foglalt elv az, hogy bűntett vagy vétség miatt senki sem büntethető más büntetéssel, mint amelyet arra, elkövetése előtt, a törvény megállapított. Ez is általános vezérelv, fontosságban, jelentőségben társa az előbb említettnek. Ez alól az elv alól azonban a törvény a Btk. 66., 72. és