Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

28 Büntetőjogi Döntvénytár. hanem a Bp. 454. és köv. §-aiban szabályozott módon Indokok: ... A kir. Kúria az 1923 évi május hó 24-én B 1. 2206/18/1923. szám alatt hozóit ítéletével azért meniette fel a vádlottat a most elbírálás alatt lévő alsóbírósági ítéleteknek is tárgyául szolgáló vád alól, mert hiányzott a törvényszerű felhatalmazás. Az eljárt kir. ügyész most már ezen ítélet meghozatala után megszerezvén a szükséges felhatalmazásokat, új vádiratot adott és az alsóbíróságok az előző jogerős ítéletekre való tekintet nélkül és az újra felvételre való törvényes rendelkezések mellőzésével, egyszerűen folytatták az eljárást és új ítéleteket hoztak. Ezzel az eljárással azonban az alsóbíróságok túllépték hatáskörüket. A kir. ügyész ugyanis a törvényszerű felhatalmazások bemutatásával egy új körülményt, új tényt hozott a perbe, mely az adott esetben újrafelvételi eljárásra alkalmasnak látszik. (Bp. 449. §. 3. pontja.) Ezen új ténykörülmény birtokában azonban a bíróság nem folytathatta a korábbi eljárást törvényszerű újrafelvételi eljárás nélkül, mert a törvény szerint ez csak a Bp. 444. §-ban meghatározott esetekben és akkor is csak úgy lehetséges, ha a nyomozás vagy vizsgálat az olt jelzett hiányok folytán megszüntettetett és ha utóbb ezen hiányok pótoltatnak. ítélettel és pedig akár felmentő, akár marasztaló ítélettel jogerősen befejezett bűnügyek azonban, mivel megszüntetés ítélettel ki nem mondható, még a Bp. 445. §-a alapján sem vehetők fel újra, hanem ily esetekben, amint ez a Bp. 446. és 449. §-okból kétséget kizáróan kitűnik, csakis törvényszerű, a Bp. 454. és következő szakaszaiban megjelölt újrafelvételi eljárás útján és a fentebb hivatkozott 446. és 449. §-okban meghatározott feltételek mellett vehetők ismét fel, természetszerűen szintén csak az elévülési határidőn belül. Minthogy pedig az adott esetben az alapeljárás szintén ítélettel fejeztetett be: ennélfogva az alsóbíróságok hatáskörüket túllépték, midőn ezen újrafelvételi eljárás mellőzésével az alapeljárást egyszerűen folytatták, mely törvénysértés mindig hivatalból lévén észlelendő, az alsóbírósági ítéleteket az azokra vonatkozó egész eljárással együtt a rendelkező rész értelmében megsemmisíteni és az eljárt kir. törvényszéket törvényszerű új eljárásra utasítani kellett ... kell eljárni. (Kúria 1926 ápr. 27. B I. 1969/1925. sz.)