Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Döntvénytár. -29 11. A vádlott atyja, ha nem egyúttal törvényes képviselője a vádlottnak, nem tartozik a Bpn. 31. §-ában megjelölt azon személyek közé, akik semmisségi panasszal élni jogosultak. (Kúria 1926 nov. 4. B II. 4981/1926. sz.) 12. Mezőgazdasági munkakörbe eső munkának végezése Szent-István napján nem esik sem a Kbtk. 52. §-a, sem az 1891 : XIII. tc. 1. és 6. §-ai alá. (Kúria JEH 1926 nov. 19. B I. 6737/1926. sz.) Indokok.... A fcir. járásbíróság a büntelőparancs kibocsátásával megsértette a Kbtk. 52. §-át. Ezen szakasz alá eső kihágást ugyanis az követi el, aki az 1868 : LM. tc. 19. §-ának az ünnep-és vasárnapokra vonatkozó intézkedéseit megszegi. Az 1868 : LM. tc. 19. § ának ide vonatkozó második bekezdése két rendelkezést tartalmaz. Az egyik az, hogy vasárnapokon minden nyilvános és nem elkerülhetetlenül szükséges munka felfüggesztendő. Minthogy ez a rendelkezés a törvény világos szövege szerint nem Szent-István napjára, hanem a vasárnapokra vonatkozik, annak alkalmazása jelen esetben, mikor Szent-István napjáról van szó, amely 1924-ben nem is esett vasárnapra, hanem szerdára — ki van zárva. — De nem alkalmazható jelen esetben a szóbanforgó 19. §-nak másik az a rendelkezése sem, amely szerint ((bármely vallásfelekezetnek ünnepén a templom közelében s egyházi menetek alkalmával azon tereken és utcákon, amelyeken az ilyen menet keresztül vonul, mindaz mellőzendő, ami az egyházi szertartást zavarhatná)). Arra nézve ugyanis, hogy a vádlottak ezt a tilalmat szegték volna meg, semmi adat fel nem merült, velük szemben az meg nem állapíttatott, de nem is állíttatott. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a nevezett vádlottak vád tárgyává tett cselekménye a Kbtk. 52. §-a alá eső kihágást nem állapítja meg. De nem képez az ő cselekményük más bűncselekményt sem, nevezetesen az 1891 : XIII. tc. 1. és 6. §-ai alá eső kihágást sem. Ezen szakaszok ugyanis vasárnapokon, valamint Szent-István király napján, mint nemzeti ünnepen csupán az ipari munkának végzését tiltják, már pedig a cséplés — még ha ez motoros géppel is történik — a szántás, a trágya- és termés behordás nem tekinthetők ipari munkának, hanem a mezőgazdasági munkakörbe eső munkának . . .