Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Úönlvénytár. 19 teszi meg, amely intézkedésében — éppen annak átruházott felségjogi természetéből kifolyóan — sem az anyagi, sem az alaki büntetőjog szabályai által korlátozva nincs. Amennyiben tehát a megbízott bíróság a legfelsőbb kegyelmi elhatározás értelmében a szabadságvesztés büntetés helyett pénzbüntetést állapít meg. a pénzbüntetés összegének megállapításánál nincs kötve a pénzbüntetés legkisebb, vagy legmagasabb összegét meghatározó, valamint a pénzbüntetések átváliozlatására vonatkozó jogszabályokhoz s az ezekben foglalt alapelvekhez. Mihez képest az átváltoztatás tárgyában telt intézkedését, minthogy ez nem tartozik a Bp.-ban szabályozott bűnvádi eljárás útjára, nem is kell perrendszerű végzésbe foglalnia s amennyiben azt mégis abba foglalná, az mint a kegyelmi elhatározásnak egy kiegészítő része természetszerűleg végérvényes s azzal szemben a Bp.-ban szabályozott perorvoslalok s így különösen a Bp. 378. §-ban említett felfolyamodás nem használható. ... Az előadottakból nyilvánvaló, hogy a budapesti kir. büntetőtörvényszék a kegyelmi jog gyakorlásáról rendelkező Btk. 117. £-ának és az 1920 : I. tc. 13. §-ának megsértésével járt el akkor, midőn az átváltoztatás tárgyában végzés alakjában telt intézkedése ellen az elítélt részéről beadót felfolyamodást elfogadta és a kir. ítélőtáblához felterjesztette, a kir. ítélőtábla pedig a lenti törvényes rendelkezéseken felül megsértette még a Bp. 15. §-át is akkor, midőn a kormányzó által kizárólag az elsőfokú bíróságra bízott átváltoztatás kérdésében — a törvényszék intézkedését megváltoztatva — döntött, s ez által olyan jogot gyakorolt, amely őt a legfelsőbb megbízás értelmében meg nem illette. . . = EH ugyanebben az értelemben: BHT Itt. 218. 3. Az üzletszerűen elkövetett lopások egymással anyagi halmazatban állanak. (Kúria 1926 nov. 10. B I. 5576 1926. sz.) Indokok:. . . Az üzletszerűség megállapításához elegendő az, ha a vádlott több lopást követelt el a végből, hogy az így szerzett jövedelemből magának munka nélkül állandó, vagy legalább is huzamosabb ideig tartó jövedelmet biztosítson. A kir. ítélőtábla az ítéletében vonatkozóan felhozott tényekből helyesen vont köveikeztelést arra, hogy a vádlott a terhére megállapított és egvmás ulánban elkövetett lopásokat kereset gyanánt űzte, azzal a célzattal, hogy ilyen módon keresettorrásra téve szert, munka nélkül megélhessen és létfenntartásának alapja is, főként a lopott ingók eladásából szerzett jövedelem volt. És mivel az üzletszerűen elkövetett lopások egymással anyagi halmazatban állanak, a törvénynek