Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Döntvénytár. 1 1 közokiratból kell fakadnia. Mindkét törvényhelynek egész általános­ságban tartott rendelkezéséből inkább arra lehet következtetni, hogy a Blk. ezekkel a szigorúbb rendelkezéseivel módot akar nyúj­tani arra, hogy a bűntudatos szándékának a közokirathamisítás céljából megnyilvánuló s a Btk 391. §-ában s a 400. §-ának 4. bekezdésében felvennél súlyosabb és veszélyesebb esete szigo­rúbb megtorlásban részesülhessen. A Btk. 391. §-ában s a 400. §-ának 1. bekezdésében meg­határozott közokiralhamisításnak ugyanis nem tényálladéki eleme, hogy a vádlott jogtalan vagyoni haszonszerzés, avagy károsítás célza­tával cselekedjék, mikor a közokiralhamisítást elköveti avagy ennek elkövetésében bűnrészesként közreműködik, hanem a vádlott részé­ről elég annak a tudata, hogy ebből valakire jogsérelem háramol­halik. Midőn tehát a vádlott a közokiralhamisítást nem csupán a jogsérelem lehetőségének tudatában, hanem szándékosan abból a célból követi el, hogy ezáltal magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, vagy mást a vagyonában megkárosítson, ebben az esetben a közokirathamisítás tényálladékához egy olyan többlet járul, mely a vádlott alanyi bűnösségét a bűntudatos szán­dékának veszélyesebb jellegénél fogva súlyosbítja. Súlyosbítja pedig nemcsak akkor, amikor közvetlenül magából a hamis köziratból fakad a vádlott által célbavett jogtalan vagyoni haszon vagy károsodás, hanem akkor is, amikor a vádlott ezt az eredményt más úton-módon igyekszik megvalósítani s e célból hamisított közokirat csupán eszközül szolgál arra, hogy ennek a más úton-módon várt eredménynek bekövetkezése előmozdítlassék, megkönnyítessék, esetleg biztosíttassék. Meri hiszen végeredményben a vádlott bűntudatos szándéka mindkét esetben egyaránt a vádlott erkölcsi felfogásának szélesebb­körű fogyatékosságára, bűnösségének nagyobb megrögzöttségére vall s az állal elkövetett közokirathamisítás á jogrend, a vagyon­biztonság szempontjából mindkét esetben egyaránt nagyobb veszélyt rejt magában. Mindezek alapján a kir. kúriának az a nézete, hogy a Btk. 39u2. §-ának s a 400. §. 2. bekezdésének szigorúbb rendelkezése nemcsak akkor alkalmazandó, amikor a vádlott által célbavett jogtalan vagyoni haszon vagy másnak megkárosítása magában az e célból elkövetett közokirathamisítás tényálladékában jelentkezik, hanem abban az esetben is, amikor az efféle eredménynek forrása, bekövetkezésének feltételei nem ismerhetők fel ugyan közvetlenül magában a hamis közokiratban, de ez a hamis közokirat közvetve mégis valamely más úton-módon elérhető jogtalan vagyoni haszon vagy károkozás bekövetkezésének előidézésére, biztosítására esz­közül szolgálhat s ebből a célból is készült.

Next

/
Thumbnails
Contents