Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Ddhtvénftár. 8 nek ualamely okirat kiállítása nem tartozik hivatali hatáskörébe, a Btk. 393. §-a alá esö cselekményt ennek folytán sem mint tettes, sem mint akár valóságos, sem mint látszólagos részes el nem követheti. (Kúria 1926 oki. 15. B [. 7422/1926. sz.) B).. . I. A pénzhamisítás (Btk. 203. §.) miatt elítélt vádlottak semmisségi panaszának a pénzhamisítással kapcsolatban a Bp. 385. § 1. a) pontjának felhívásával bejelentett része elsősorban arra van alapítva, hogy ők ezt a cselekményt hazalias célból, vagyoni haszon célzata nélkül, teljesen önzetlenül követték el, szerintük tehát e cselekmény nem állapítja meg a Btk. 203. §-ának 1. pontjában meghatározott bűncselekmény tényálladékát. amelytől az egyéni vagyoni haszon célzata el nem választhaló. A pénzhamisítás, miként ezt a törvényhozó e bűncselekménynek a Btk-ben foglalt cselekmények sorozatában való beillesztése által is kifejezésre juttatta, nem a vagyon elleni bűncselekménvek csoportjába tartozik. A Btk. XI. fejezetében foglalt rendelkezések állal védett jogi érték — legalább is nem elsősorban — nem a magántulajdon. Az általuk megtorolni szándékolt cél nem az egyéni jogtalan vagyoni haszon célzata, hanem ezek a rendelkezések elsősorban a pénz megbízhatóságában, vásárló erejében, a kibocsátó állam hitelében, értékmérőjében, a kereskedelem és forgalom biztonságában rejlő közérdeket védik és szolgálják, még pedig nem csupán hazai, hanem külföldi viszonylatban is. Ezen köz és nemzetközi jogi vonatkozásánál fogva a pénzhamisítás tényálladéki elemei között nem is szerepel sem az egyéni jogtalan vagyoni haszonnak, sem a más vagyoni megkárosításának különleges célzata, hanem csak az a cél, hogy hamis pénz valódi gyanánt forgalomba télessék. Ha ez a cél nyilvánvaló, megállapítandó a bűncselekmény is, tekintet nélkül arra, hogy annak a tettesét és részesét milyen további cél, vagy más motívum vezérelte s hogy ez a cél vagy motívum végeredményben hazafias-e, önzetlen-e. A pénzhamisítás ezek szerint nem lehet büntetlen eszközcselekménye egy még oly hazafias, az egyéni haszon célzalától még annyira mentes célcselekménynek sem, hanem az, minthogy annak elkövetése nyomban és közvetlenül veszélyezteti mindazokat a fontos közérdekeket, amelyeknek védelmére a Btk. vonatkozó rendelkezései hivatvák, minden ilyen különleges célzat fennforgása dacára is büntetendő. Lehet, hogy a vádlottak közül egyesek ezen jogszabály tekintetében tévedésben voltak s azt hitték, hogy a hazafias cél mentesíti őket a büntetőjogi következmények alól; — a büntető törvénynek ilyen 1*