Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

XVI Tartálomm utatő. Lap ben annak a jogkérdésnek az eldöntése, hogy a cikk vagy annak egyes kitételei kire vonatkoznak, helyesen csupán a vád tárgyává tett sajtóközleménynek szövege alapján történhetik, nem pedig a sajtótermék tartalmán kívül eső körülményekből és kijelentésekből 111 38. Magából a sajtótermék tartalmából kell kitűnnie annak, hogy valamely sajtóközleményben foglalt megszégyenítő kifejezés vonatkozik-e egyáltalában valakire s ha igen, úgy akár nyíltan, akár burkoltan ki ellen irányul az? Az a körülmény, hogy a lap egyes olvasói a cikket a sértettre vonatkoztatták, a sajtóközlemény tartalmán kívül eső oly körülmény, amely a sajtó vétség megállapításánál figyelembe nem jöhet 112 37. Tényállítás által is el lehet követni a Bv. 2. §-ában meghatározott becsületsértés vétségét, ha ugyanis a sértettnek imputált lealacsonyító tények valóság esetén nem tennék ki a sértettet közmegvetésnek, de alkalmasak arra. hogy őt nyilvánosan megszégyenítsék és társadalmi megbecsülését csökkentsék 112 29. 1. Rágalmazás megállapításához nem szükséges az, hogy a rágalmazó tényállítás határozott, leplezetlen legyen, hanem fennforoghat a rágalmazás akkor is — sőt ily esetben ártó. mérgező hatása néha nagyobb — ha az csupán a sorok között bujkálva, sejtetés. célzás, kérdés alakjában, tehát nem nyíltan, hanem álarc alatt jelentkezik. Ily esetben ami a cikkben esetleg homályos és határozatlan, az nem jelenti a rágalmazás hiányát vagy enyhébb fokát, hanem mint óvatosság és ravaszkodás csupán a vádlott terhére mérlegelendő. — II. Ha az állított tény csupán közmegvetésnek tenné ki a sértettet, de bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának oka nem lehetne, akkor nincs szükség a felhatalmazásra. — III. A rágalmazásnak a Bv. 3. §. 2. pontja szerint történt minősítése mellett is súlyosító körülmény, hogy a támadás az ország miniszterelnökét, tehát első közhivatalnokát érte, amely támadásnak valóban oly nagyfokú tekintélyromboló hatása lehet, amely messze túlhaladja egy kisebbrangú közhivatalnok megrágalmazásának efféle következményét 71 S—9. §-ok. 35. I. Csendőrjárőr része az egész csendőrségnek : az ezen rész ellen elkövetett rágalmazás üldözésére a felhatalmazást a belügyminiszter adja meg (Bv. 8. §. 3. pont, 1922 : VII. tc. 7. §-a). Ily esetben a kir. csendőrségi felügyelő részéről megadott felhatalmazás nem törvényszerű 109 34. I. Jóllehet a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága bizonyos ügyekben határozatait a földmívelésügyi miniszterhez terjeszti fel, a bizottságnak végső fokban a belügyminiszter a felügyelő hatósága (Bv. 9. §.) 107 17. §. 15. Nem ügyfél a bíró a Bv. 17. §-a értelmében akkor sem, mikor a vádlott részéről előterjesztett bíróküldési kérelmet jelentéssel a Kúriához felterjeszti 31