Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)
Büntetőjogi Döntvénytár. 113 Indokok: . . . Sajló útján elkövetett becsületsértés — tekintettel a St. 32. §-ában foglalt kijelentésre — csak akkor forog fenn, ha a Bv. 2. §-a alá eső bűncselekmény tényálladékát a sajtótermék magában foglalja. Ebből kövelkeiik, hogy magából a sajtótermék tartalmából kell kitűnnie annak, hogy valamely sajtóközleményben foglalt megszégyenítő kifejezés vonatkozik-e egyáltalában valakire s ha igen, ki ellen irányul az. Ha magából s sajtóközleményből nem tűnik ki az, hogy annak megszégyenítő kifejezése akár nyíltan, akár burkoltan kire vonatkozik, akkor sajtó útján elkövetett becsületsértés nem forog fenn s a Bp. 326. §. 4. pontja alapján — tehát bűncselekmény hiányában — kell felmentő ítéletet hozni. A vád tárgyává telt közleményben a sértett nemcsak nincs megnevezve, de nincs is semmiféle olyan utalás, vonatkozás vagy célzás a sértett személyi adataira, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a cikk a sértettre vonatkozik. Az a körülmény, hogy a lap egyes olvasói a cikkel a sértettre vonatkoztatták, a sajtóközlemény tartalmán kívül eső oly körülmény, amely a sajtóvétség megállapításánál figyelembe nem jöhet . . . --^ V. ö. a 13. számú büntető döntvény indokolását BDlár XVIIf. 8. (BHT 801.)39. /. A vádlottaknak az a cselekménye, hogy a telekkönyvi hatóságnál a személyzet tévedésbe ejtésével szereztek telekkönyvi kivonatot s ugyancsak tévedésbe ejtették valótlan előadással a takarékpénztár személyzetét is és éppen ezen fondorlatuk bírta rá a takarékpénztárt a kölcsön folyósítására, melynek következményeként állott elő annak szüksége, hogy a kölcsönösszeg váltóval és biztosítási okirattal is bizlosíttassék: a csalás és a magánokirathamisítás bűntetteinek anyagi halmazatát alkotja, amely cselekményeket sem a beolvadás, sem a vagylagosság, sem a helyettesítés elve, vagy a különös és általános törvény viszonya egy cselekménynyé nem egyesít. — //. Váltó és biztosítási okirat két formailag és joghatályára nézve különböző okirat, de egyezik abban, hogy mind a kettő ugyanazon kölcsön biztosítékául szolgál. Az ügylet azoBiinletőjoífi Diintvénytár. XX. 8